Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

A vészesen emelkedő munkanélküliség mellett a másik aggasztó jelenség az 1930-as évek elején az árak megugrása volt. Az 1930 őszi posta-, távírda- és telefondíjak általános emelésekor a városi törvényhatósági közgyűlésen nagy vita robbant ki. Mint az erről szóló híradás megállapította, „egyöntetű volt a megállapítás, hogy . . . megdrágítása indokolatlan és katasztrófával fenyegeti az amúgy is tönk szélén álló ipart és kereskedelmet..." A vita amiatt robbant ki, hogy a város önkormányzatának maradványait felhasználva tiltakozzanak-e emiatt a kormánynál, vagy más módon fejezzék ki nemtetszésüket. Másfél órás vita folyt erről a kérdésről, és ennek kapcsán sok minden előkerült. Felmerült az a kérdés is, hogy „a pécsiek nem tudnak kérni", mert az ország nagyvárosai közül a városi közmunkák folytatásához csak Pécs és Győr nem kapott központi támogatást. A parázs vita után - amelyben a kor minden jelentős helyi közéleti személyisége megszólalt — elhatározták, hogy a város hivatalosan nem tiltakozik, hanem tiltakozó föliratot küld el a kereskedelemügyi miniszterhez.

27 A mindennapi élet megélhetési viszonyait azonban jobban meghatározták az élelmiszerárak, és ezek emelkedését jobban megérezte az utca embere. Az 1931. november 13-i híradás a zsír és a sertéshús drágulásáról adott hírt, ugyanakkor beszámolt a marha- és a borjúhús árának a csökkenéséről.

28 A kenyér ára többször emelkedett ebben az időben. 1934 tavaszán például gyors egymásutánban kétszer is megtörtént ez, amelynek oka az volt, hogy az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) a búza árát 20 pengőre emelte mázsánként.

29 Ha a piaci árakat hasonlítjuk össze, akkor is ezt tapasztaljuk.

30 Az árak figyelemmel kísérésére csak 1938. október 6-án alakult meg városunkban az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa Pécsi Kerületi Kirendeltsége, amely feladatának tekintette a Dél-Dunántúl megyéiben az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi árak alakulásának ellenőrzését.

31 A közvéleményt érdeklő másik jelenség a munkaidő és a munkabérek helyzete volt. A dolgozat első részében említett tisztviselői és alkalmazotti fizetéscsökkentéseket követték a fizikai munkakörökben lévők bérének csökkentései is. A városi vágóhídi és jéggyári napszámbéreket például 1932 elején szállították le, mivel a városi költségvetésből nem tudták fedezni, és abban az évben az erre biztosított keretet 2400 pengővel lépték túl. A kérelmet a város polgármestere 1932. február 11-én hagyta jóvá.

32 Még ugyanebben az évben - egy átiratra válaszolva — közölték a városi napszámbérek összegeit. Eszerint a szakértelmet nem igénylő munkáknál 2-2,4, a szakipari munkáknál 6-7 pengő volt a kifizetett összeg.

33 Az addigi állapotokon csak az 1930-as évek közepétől volt érezhető a változás, amit az is mutat, hogy az állásban lévők érdekképviseletének biztosítására megalakult nálunk is a Munkavállalók Nemzeti Blokkjának Pécsi Szervezete 1935. február elején.

34 27 BmL Dunántúl, 1931. november 13. 5. p. 28 Lásd a Dunántúl idézett számai. 29 BmL Pécs thj. város Tanácsának iratai 10 580/1931.; 560; 10 275; 32 042; 37 945/1936.; 3388; 5658/1937. sz. 30 BmL Dunántúl, 1938. október 7. 5. p. 31 BmL. Pécs thj. város Tanácsának iratai 1324/1932. sz. 32 Uo. 31 844/1932. sz. 33 Erről a Dunántúl, 1935. február 5-i száma tudósított (5. p.). 34 A rendezvényről a Dunántúl 1935. október 27-i száma emlékezett meg (4. p.).