Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

Tartalmilag e nézetek radikalizálódást jeleznek a bethleni időszak ideológiájához képest, ami a tárgyalt részletek majd mindegyikére jellemző. Ellentmondásosabb a kép, ha politikai gondolkodásuk változásait saját múltjához viszonyítva vizsgáljuk. Első megközelítésre úgy tűnik, hogy néhány lényeges kérdésben (államforma) áláspontjuk radikalizmusa lényegesen mérséklődött, más esetben (faji kérdés) feladták korábbi céljaikat és érveiket. Az alaposabb vizsgálat módosít ezen a képen. Jóllehet több ponton fellelhetők a bethleni konszolidáció hatásának nyomai is, az ideológia módosulásait az esetek többségében az befolyásolta, hogy a Gömbös-csoportnak a végrehajtó hatalom birtokában változatlanul erős alkotmányos korlátai voltak. Ráadásul azt a széles bázist is csak a hatalom megszerzése után kezdhették kiépíteni, melyre támaszkodva e korlátokat áttörhették. Ennek következtében - társadalmi bázisuk szélesítése érdekében - programjukban, propagandájukban felerősödött a (húszas évekből magukkal hozott) szociális elem és a revízió sürgetése. Az utóbbiban egyértelműen számíthattak szinte az egész társadalom támogatására. A többi esetben inkább a korlátozott lehetőségekhez történő taktikai alkalmazkodásról beszélhetünk. Nemcsak a nyilasokkal folytatott — s idézett — vita jelzi, hogy a fajvédelmet inkább átmenetileg (kényszerből!) elhallgatták, mint feladták. Ami az állammal kapcsolatos felfogásukat illeti, nem annak lényege (a totális diktatúra kiépítése, mint cél) változott. A számukra kedvezőtlen körülményekhez alkalmazkodva, csupán arról volt szó, hogy az államszervezet átalakításának szükségességét indokolták másképp és új érvekkel. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a diktatúrát korábbi terveiktől eltérő módon kívánták megvalósítani. Ebben az összefüggésben állandó hivatkozásuk a nemzeti tradíciók követésére nem jelent többet, mint a sajátos magyar hatalmi viszonyok - a politikai realitások - tudomásul vételét terveik és azt szolgáló propagandájuk kialakításában. Miközben a belpolitikai viszonyok megkötötték kezüket és politikai céljaik szabad kifejtését is akadályozták, az európai változások könnyítették azt, s új érveket adtak számukra. A fasiszta típusú pártok hatalomra jutása, diktatórikus rendszerek kiépülése újabb és újabb (a magyarországihoz hasonló külső és belső ellentmondásoktól terhes) országokban, szintén hatott Gömbösek vallott és hirdetett politikai ideológiájára. Ez a hatás tetten érhető mind a részletekben, mind az összképben. Az utóbbi a fenti elemzések alapján, az alábbiak szerint foglalható össze. A középrétegek politikai vezető szerephez jutott csoportja mindenekelőtt az ellentétek szítása, a nemzeti erők megbontása miatt szélsőségesen bírálta a liberalizmust és a marxizmust (a munkásmozgalmat). Azzal vádolva őket, hogy az országot katasztrofális helyzetbe sodorták (forradalmak, Trianon). A kivezető utat egy homogén „Nemzeti Egység" megteremtésében látták, amelyben minden osztály, réteg, illetve csoport az egésznek rendeli alá saját érdekeit. Társadalmi rétegek és egyének egyaránt kizárólag a nemzeti érdekek szolgálatában lelik meg (és látják is) munkájuk, életük értelmét. Ily módon a nemzeti eszme mindent és mindenkit magába olvasztva, maga alá gyűrve válna uralkodóvá a társadalom tudatában - meghatározva a politikai gyakorlatot is. A társadalom egyes elemeinek megnyerése érdekében minden korábbinál gazdagabb szociális programot hirdettek, melyet részben meg is valósítottak. Mindezek realizálásának kulcsát olyan államban látták, melyben a „Vezér" akarata - egy formálisan működő parlament megtartása mellett is — kizárólagosan érvényesül. A „Vezér" hatalmát a többi pártot felszámoló kormánypártra és a végrehajtó hatalom dominanciájára építi. Mindennek végső célja nem más, mint a nemzet boldogulásának bizto-