Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban
sitása, aminek pedig kulcsfeltétele: Trianon revíziója, az ország elvesztett területeinek visszaszerzése. Ez a gondolatrendszer - ami a NEP vezetőinek politikai-ideológiai nézeteiből rekonstruálható - a fasiszta mozgalmak és pártok programjaival, illetve a fasiszta államok hivatalos ideológiájával mutat részben egyezést, részben hasonlóságot. A hasonlóság nemcsak elemeiben mutatható ki, hanem abban is, ahogyan a részletek egymáshoz kapcsolódnak. 106 Sőt, nemcsak a tartalom tekintetében vannak feltűnő egybeesések, hanem a gondolkodás-, illetve „érvelési" mód, a megfogalmazások stílusa vonatkozásában is. Gömbös (és néha Béldi) éppúgy mellőzte a társadalmi-politikai viszonyok racionális elemzését, mint Mussolini vagy Hitler. A NEP vezetőinek gondolkodásában is az irracionalizmus uralkodott a ráció felett, az érzelmek domináltak a józan ész rovására. Ennek megfelelően nem elemeztek, nem érvelve bizonyítottak, hanem kinyilatkoztatták megfellebbezhetetlen igazságaikat, melyeket legfeljebb a régmúlt misztikus homályába vesző, történelmietlenül idézett történeti példákkal igyekeztek - nem is annyira igazolni, mint inkább — érzelmileg elfogadhatóvá tenni. Az irracionális tartalomnak felelt meg a misztikumot sugalló, homályos, olykor kifejezetten zavaros stílus. Ezek az egyezések elsősorban nem is általában a fasiszta ideológiák viszonylatában igazak, hanem — mint többször utaltunk rá — az olasz fasizmus relációjában. Gömbös és Mussolini sok alapvető kérdésben szinte teljesen azonos módon értelmezték országaik társadalmának belső ellentmondásait, illetve azok okait. Ehhez hasonlóan azonos volt a terápia is, amit megoldásukra javasoltak, illetve bevezettek. Nyilvánvalóan nem arról volt azonban szó, hogy a két „Vezér" és híveik országaik hasonló problémáit elemezve önállóan jutottak hasonló következtetésre. Az az erős gondolati (sőt helyenként a megfogalmazásokban is kitapintható) egyezés, ami a két ideológia között van, csak átvétel útján jöhetett létre. Nem lehet kétséges, hogy az átvevők a NEP vezetői voltak. Amikor ugyanis Gömbös a miniszterelnöki hatalom birtokában hozzálátott tervei megvalósításához és vezérkarával megalkotta ezt szolgáló ideológiájukat, Mussolini már 13 éve a fasiszta mozgalom vezetőjeként, illetve 10 éve miniszterelnökként fogalmazta meg politikai elveit. Ezek az „elvek" meglehetősen nagy változékonyságot mutattak, de fokozatosan megszilárdultak és rendszerré álltak össze. 1927-re elvezettek a korporációk, majd a korporativ állam kiépítéséhez, 1932-ben pedig a Duce megfogalmazásában megjelent a fasiszta doktrína: a fasiszta ideológia rendszerezett összefoglalása. 107 Gömbös és hívei tehát írásos formában és — viszonylag gyakori itáliai útjaik során — személyes tapasztalás útján is megismerhették Mussolini eszméit és politikai gyakorlatát, melyeket alkalmasnak találtak saját céljaik realizálására. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Gömbösek ideológiáját nemcsak a belpolitikai mozgások motiválták. Másrészt nem csupán arról volt szó, hogy a NEP vezetőire hatottak a korszak szélsőjobboldali eszméi. A NEP „Vezére" tudatosan átvett egy fasiszta eszmerendszert és politikai programot, melyet - taktikázva, a számára kedvezőtlen erőviszonyok között lavírozva - megpróbált meghonosítani Magya rországon. lu6 A párhuzamokat illetően vö.: Ormos-lncze: 1976., 116-143., 225-246., Ormos MáriaIncze Miklós: A fasiszta ideológiák alapjairól, Századok 1981. 6. sz. 1136-1141. 107 Vö.: Kis: 1970, Kis Aladár: Az olasz fasizmus, in A fasizmus ideológiájáról. Szerk.: Harsányi Iván, Bakonyiné Ficzura Judit; Kossuth, Bp. 1983. 76-92., Ormos Mária: Mussolini és az „új civilizáció", Interpress Magazin, 1985. 12. sz. 52—59.
