Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

porttal szemben különböztették meg önmagukat. Sőt, e nézetek esetenként nyílt támadást is jelentettek az adott csoport ellen. Teljesen nyilvánvaló a „nemzeti" jelző osztályönzéssel szembeforduló tartal­mának kommunizmus- és szoc/á/demolcrác/'a-, általában munkásmozga/om-e//enes éle. Nem kevésbé egyértelmű az, hogy a „nemzeti"-vel együtt hangoztatott anti­liberalizmus révén a zsidó származású tőkés rétegektől kívánták elhatárolni ma­gukat. A nemzeti eszme uralkodó szerepének hangsúlyozásával (s azzal, hogy ez­által a „korszellemnek" akartak megfelelni) ellentmondásos helyzetbe kerültek. A nemzeti gondolat egyedüli üdvözítő voltát bizonyítandó külföldi példákra (Olaszország, Németország) kellett hivatkozniuk. Az idegen minták alapján hirde­tett,, nemzeti" azonban nem pusztán elméleti ellentmondásként jelent meg, ha­nem reálpolitikai konfliktusként is. Gömbösek nézeteit ugyanis - ezzel összefüg­gésben — jobboldalról két irányból is érte támadás. A konzervatív nagybirtokos arisztokrácia (s vele együtt a katolikus egyházi hierarchia) azt vetette szemükre, hogy idegen eszméket kívánnak meghonosítani Magyarországon. A szélsőséges fasiszta pártok (nyilasok, kaszáskeresztesek) ugyanakkor úgy léptek fel, mint a korszellemet tükröző nemzeti eszme és politika igazi képviselői, a Gömbösek ál­tal is emlegetett olasz fasizmus és főként a nácizmus igazi követői. Ebből az alap­állásból, ellenzéki pozícióból bírálták a NEP-et. A kormánypárt vezetői ideológiai vonatkozásban a fenti ellentmondásból merített érvek alapján határolódtak el mindkét féltől. Az ar/sztoícrafa köröket — burkolt formában - amiatt bírálták, hogy a hagyományokhoz ragaszkodva nem követték az új idők szavát, s ezzel akadá­lyozták a nemzetet a korszellem befogadásában. 102 A nyilasok pártját viszont azzal bélyegezték meg - nem is alaptalanul —, hogy „nem az ezeresztendős gon­dolatvilágból meríti erőforrásait, hanem kénytelen idegen, a magyar nép lelkétől távolálló eszmék és elvek hirdetésével kereskedni". 103 Úgy határolták el magu­kat tehát ideológiailag is e két politikai ellenféltől, hogy - képletesen szólva — hátrahúzódtak a két oldalról rájuk szegezett fegyvereik közül, s ezzel azok a NEP helyett egymásra irányultak. Miközben ők erkölcsi fölényük, igaz és reális politi­kájuk látszatát keltve igyekeztek fölébük kerekedni. 104 A végső célnak ugyanis nem önállóságuk érvényesítését tekintették, hanem azt, hogy mindenki számára bizonyítsák - valamennyi más politikai erővel szemben 105 - saját politikai céljaiknak a magyarság jövőjére nézve kizárólagosan helyes vol­tát. Szuverenitásukat pedig ezzel összefüggésben arra kívánták felhasználni, hogy egyeduralmat biztosítsanak maguknak a politika porondján. Ezzel kapcsolatos a változások másik lényeges jellemzője. Az, hogy e csoport politikai ideológiája fontos kérdésekben elmozdult 10-15 évvel korábbi önmagá­hoz képest. Ez az elmozdulás érzékelhető mind egyes elemeiben, mind az össz­képben. 102 Nemzetirányítás, 3—9., Vita- és szónoki tárgyak, 17. E társadalmi rétegtől történő el­határolódásukat egészítette ki és erősítette fel — mint említettük —, a „keresztény" jelszó elhagyása, illetve a születési előjogok megvetése, s ezzel szemben a nemzet érdekében végzett munka felmagasztalása. 103 Körlevél ... 1934. március 4. 104 Béldi Béla pl. így foglalt állást e kérdésben: „Meg kell szerveznünk az új magyar államot, előítételetek és alibi-tradíciók figyelembevétele nélkül, ugyanakkor azonban ­természetszerűleg — ezeréves államiságunk fejlődésvonalának gondos követésével." (Nem­zetszervezés, 9.) 105 Közvetlen kritika nem érzékelhető a Kisgazdapárttal és az általa összefogott rétegek­kel szemben. Ennek nyilvánvaló okai a Gömbös és Eckhard által egyengetett együttmű­ködési törekvések. Ugyanakkor a demokrácia bírálata e pártot is érintette, a NEP agrár­programja pedig a Kisgazdapárt által tömörített paraszti tömegek megnyerését is célozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom