Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban
A nemzetet — „ösztönös meglátás révén" — az egyetlen helyes úton irányító, emberfeletti erővel, tulajdonságokkal rendelkező vezér a fasiszta ideológiák és diktatúrák nemcsak tipikus, de egyben legfontosabb alakja. Ebben az összefüggésben — akárcsak Mussolini vagy Hitler esetében — az „ösztönös": a „mindentudó", a „megfellebbezhetetlen" szinonimája. Ez a fasiszta sztereotípia a fasiszta „vezér"-eszme lényege. Ezekben az államról alkotott nézetekben a parlament szerepe teljesen formálissá válik. Hatásköre minimálisra szűkül — a végrehajtó hatalom jogkörének egyidejű, rohamos kiterjesztésével. Ezt a parlamentet is egyetlen - a többi pártot felszámoló vagy teljesen háttérbe szorító - kormánypárt uralja. A párt meghatározó vonása pedig az, hogy benne a „Vezér" (pártvezér és miniszterelnök egy személyben) akarata korlátlanul érvényesül. 100 Egy ilyen feltételek között működő parlamentnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző szerepe lényegében nem jelenthetett volna többet, mint a „Vezér"-nek (a parlamentet uraló párt vezérének) kontrollját önmaga (a miniszterelnök) felett. A Gömbös-csoport államról alkotott felfogása tehát nem más, mint egy diktatórikus vezéri állam programja. ELHATÁROLÓDÁSOK, ELMOZDULÁSOK ÉS ÁTVÉTELEK A vizsgált dokumentumok megfogalmazót (Gömbös Gyula, Marton Béla 101 ) nem összefoglaló jelleggel, nem rendszerezetten fejtették ki ideológiai nézeteiket. Többségükben különböző írásokban, elemenként szétszórtan fogalmazták meg őket. Ez alól csak Gömbös néhány nagyobb programadó beszéde, illetve Béldi Béla cikksorozatai jelentettek némi kivételt. Úgy is fogalmazhatnánk: Gömbös nem írt „Mein Kampf"-ot, sem elveit összefoglaló „Doktríná"-t. Az így keletkezett mozaikkövek azonban - mint elemzésünk bizonyítja — meglehetős pontossággal illeszkednek egymáshoz, s belőlük a mai kutató teljes képet alkothat a NEP-vezetők nemzetről, államról, politikáról, társadalomról alkotott felfogásáról. Ennek alapján pedig megalapozottan állíthatjuk, hogy a Gömbös-csoportnak a harmincas évek első felében volt olyan ideológiája, mely széles sávban fogta össze alkotóinak politikai célképzeteit, illetve azokat igazolni kívánó magyarázataikat. Azt, hogy ez az ideológia mennyiben volt új, s milyen helyet foglalt el a korabeli gondolkodás tablóján - a részletek, illetve a részletek kapcsolódásának tartalmi elemzése révén ítélhetjük meg. E tekintetben Gömbösek ismertetett nézetei egyrészt határozottan bizonyítják az ellenforradalom konszolidációja során kialakult ideológia felbomlását. A szélsőjobboldali erők önállósodási törekvései ideológiai síkon is megjelennek - elsősorban e/határo/ódásofc formájában. Ez az elhatárolódási szándék nemcsak az uralkodó elit másik két eleme irányában tapintható ki, hanem más (ellenzékben lévő) szélsőjobboldali csoportokkal, illetve pártokkal kapcsolatban is. Nem is beszélve a baloldali, demokratikus erőkről. Ez a szándék nemcsak abban az általánosan érvényesülő momentumban érhető tetten, hogy a „Nemzeti Egység" megteremtésével lényegében az összes többi politikai irányzatot, pártot negligálni akarták. A nemzeti jelszóhoz kapcsolt jelzők, illetve tudattartalmak egyes összetevői révén kimutathatóan egy-egy politikai cso100 Vö.: Vonyó: 1984. Századok, 1984. 4. 784-831. 101 Marton Béla megalakulásától kezdve a NEP országos ügyvezető főtitkára volt. Politikai habitusáról lásd uo.: 786.
