Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

tétében — egyértelműen állíthatjuk: Mussolini állama volt a kizárólagos minta. Hitler drasztikusan és radikális gyorsasággal számolt fel minden ellenzéki pártot és szüntette meg a parlamentáris rendszert. Mussolini ezzel szemben fokozatosan alakította át az olasz államot, meghagyta a parlamentet, s benne - mintegy mutatóban — néhány liberális képviselőt. A megmaradt parlament azonban puszta formalitás volt, mert tagjait nem választották, hanem a Fasiszta Nagytanács nevezte ki őket, sőt az utóbbi a parlament alapfunkcióinak egy részét is kisajátította. Az erről szóló törvény egyúttal kiegészítette a miniszterelnök jogkörét, akinek akaratától függött a törvényhozó hatalmat uraló Fasiszta Nagytanács személyi összetételének alakulása, az egész párt s általa az álam politikájának meghatározása.

87 S ha mindehhez (Béldi javaslataira gondolva) még azt is felidézzük, hogy a társadalmi feszültségek feloldására az állam által szervezett (és az államba szervesen beépülő) korporációk révén szintén a Duce tett kísérletet

88 — nyilvánvalóvá válik számunkra a gyakorlatban megvalósult fasiszta állam és a NEP-vezetők magyar állammal kapcsoltos terveinek kísérteties hasonlósága. . . . egyetlen vezér kezében Gömbös miniszterelnökként, első nyilatkozatában még rendre ,,az államfő, Magyarország első közjogi méltósága" kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. A kormányzót a magyar államiság, ,,a kiegyensúlyozott belpolitikai élet" elsőszámú (az országgyűlést megelőző) ,,pillér"-ének nevezte, akinek a végrehajtó hatalom is felelős.

89 Később, a NEP dokumentumaiban viszont egyetlen alkalommal sem esett szó Horthy, illetve az általa viselt méltóság fontosságáról. Helyét a „Vezér" foglalta el - Gömbös Gyula. Már 1932. október 4-i rádiószózatában így szólt hallgatóihoz: „Vezérként állok előttetek!"

90 A szövegből azonban nem derült ki pontosan, milyen körben kívánja érvényesíteni vezéri mivoltát. Bár a NEP 1933 januárjában megfogalmazott dokumentumai is csak a párton belüli vezető szerepét tették egyértelművé - már sejttették, hogy többre gondolnak. A párt további dokumentumai (1933 júniusától kezdve) nem hagynak kétséget afelől, hogy Gömböst nemcsak a Nemzeti Egység Pártja, hanem az egész nemzet vezérének tekintették. Propagandisztikus megfogalmazásaikban minden, ami 1932. október 1. után történt — a „Vezér" érdeme. Ő hirdetett a nemzet igazi érdekeit valóban kifejező új programot; ő bontotta ki a Nemzeti Egység zászlaját. Neki köszönhető az ország külpolitikai, „gazdasági helyzetének javulása, belső rendjének megszilárdulása". Neki lehetnek hálásak a nemzet különböző státusú tagjai szociális helyzetük javításáért. S mindebben rajta kívül senkinek — sem a parlamentnek, sem c kormányzónak, sem a tulajdonosoknak, sem a termelőknek — nem volt szerepe. Legfeljebb a kormányt vagy a NEP-et illették dicsérő szavakkal - a „Vezérrel" együtt.

91 87 Vö.: Kis Aladár: Az olasz fasizmus története, Kossuth, Bp. 1970. 194-196. (Kis: 1970.) 88 Uo.: 192—194., továbbá: A munka alkotmánya Olaszországban. Carta del Lavoro. A fordítást átnézte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta: Dr. Bencs Zoltán, Stádium Rt., Bp. é.n. 95-98., 155-163., Palmiro Togliatti: Előadások a fasizmusról, Kossuth, Bp. 1986. 127-145. 89 A nemzeti öncélúságért, 40., 56., 78. 00 Uo.: 12. 91 Körlevél .. ., 1934. június, 3., 10-11., 1934. szeptember, 9-15., Vita- és szónoki tárgyak, 9-13., 21-27., NEP eredményei, 2-3.