Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

tikájának engedelmes eszközévé tenni azokat, akiket e szociálpolitika érintett. Vagyis a „Nemzeti Egység" valóban eszköz volt, de nem a szociálpolitikáé, hanem a gombosi politikai céloké. A szociálpolitika pedig még ennek az eszköznek is alá volt rendelve. Egyetlen küpolitikai cél: a revízió Gömbösek nyíltan hirdették, hogy szerintük az országban felhalmozódott szociális feszültségek önmagukban nem oldhatók meg, mert azok okai nem az ország határain belül vannak. Sokkal inkább Magyarország területi megcsonkításában, külpolitikai elszigeteltségében és az iránta megnyilvánuló rosszindulatban keresendők. A NEP-dokumentumok ezt a gondolatot csak felvillantják, de nem részletezik. Helyette inkább olyan momentumot éleztek ki bennük íróik, melytől érzelmi hatása alapján nagyobb mozgósító erőt reméltek. A szomszéd országokba szakadt magyarság helyzetére hivatkoztak. Mindenekelőtt arra, hogy a román hatóságok „féktelen gyűlölet"-ből fakadó igazságtalan intézkedéseikkel „az erdélyi magyarságot szülőföldjéről ki akarják irtani". Ebből a — valós tényekre is építő, de végkövetkeztetésében szélsőségesen túlzó, hangnemét tekintve uszító - megállapításból kiindulva fogalmazták meg azt a konzekvenciát, hogy e viszonyok ,,. . . egyetlen külpolitikai célt és akaratot tűrnek csak meg ebben az országban: a revíziót, amelyet a Vezér (Gömbös — V. J.) — legelsőként a magyar kormányelnökök között — hivatalos kormányprogramjává tett..."

64 A revízió, „az új honfoglalás" szükségességének több irányú és racionálisabb elemeket is tartalmazó indoklására Béldi Béla tett kísérletet. Gondolatmenetének szinte axiómaként megfogalmazott kiindulópontja, hogy a Közép-Dunamedence geopolitikai egység. Értelmezésében ez azt jelenti, hogy nemcsak kedvező stra tégiai helyzete miatt, hanem az összes természeti (földrajzi, klimatikus stb.) adottságok komplex egysége által gazdaságilag is kedvező feltételekkel rendelkező terület. De csak a maga egészében! Ezért szerinte az ezeréves múlt is „csak ennek az egységnek, az összes komplementer erőknek változatlan fenntartása, sőt, kifejlesztése mellett képzelhető el". Ezt az elvet nem keresztezhetik a nemzetiségi törekvések illetve ezzel kapcsolatos politikai elvek sem, mert „maguknak a nemzetiségeknek is az az érdekük, hogy a medence nagy egysége fennmaradjon !"

Go Béldi szükségtelennek tartotta e tekintetben a történelmi érvek hangoztatását. Olasz példára hivatkozva (Abesszínia) elegendő érvnek tekintette az élet, s a hozzá szükséges terület jogát. Ez pedig nem más, mint Hitler — geopolitikai szemlélet alapján megfogalmazott - élettér elméletének egyfajta magyar változata. A magyarságnak tehát - szerinte - azért kell törekednie a revízióra, mert „Csonka-Magyarország, mint a Közép-Dunamedence belső magja, elveszítvén a sajátos életerőit kiegészítő geopolitikai erőket, nem képes életét az önálló és fejlődőképes nemzeti élet követelményei szerint továbbv/nn/."

66 Indoklásként további két szempontot vetett fel. Egyrészt - ismét Mussolinihez és Hitlerhez hasonlóan, illetve őket követve — úgy ítélte, hogy az elkövetkező 50-100 évben Európa, sőt az egész világ gazdaságát az autarkia fogja jellemezni. A magyar gazdaságnak is erre kell átallnia. Ehhez pedig nélkülözhetetlen Nagy64 Körlevél ... 1934. szeptember, 12-13. 65 Nemzetszervezés 12-13. 66 „Az élet joga mindennél erősebb érv" — fogalmazta meg Béldi. Uo. 13-14.