Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

Magyarország visszaszerzése. „Ellenkező esetben le kell mondani autarkiánkról, tehát egyúttal az életben maradás lehetőségéről is."

67 Másrészt, ha az autarkiát nem valósíthatja meg az ország, fizetési mérlege rohamosan romlani fog, eladósodik, s ennek következtében „fokozatosan elveszítjük gazdasági önállóságunkat, majd ezzel párhuzamosan nemzeti ellenállóképességünket és önállóságunkat is".

68 A NEP vezetői számára tehát az ország gazdasági és külpolitikai helyzete, történeti szempontok, az elszakadt magyarság kisebbségi helyzete illetve mindezt összefogva egyszerűen az élethez való jog is a revízió szükségességét diktálta. A revíziót, melynek nézeteik szerint szintén alapfeltétele a belső egység, az erők összefogása. Ez az alapfeltétele annak, hogy hatékonyan léphessenek fel minden külső erő ellen, s hogy bármely hatalom támogatását elnyerhessék. A szociálpolitikához hasonlóan itt is azt láthatjuk tehát, hogy a „Nemzeti Egységéről úgy nyilatkoztak, mint a revízió nélkülözhetetlen eszközéről, s közben az utóbbi a NEP kiépítésének egyik leghatásosabb fegyverévé vált. A NEP vezető politikusai az általuk nemzetellenesnek tartott eszmék visszaszorításában, a nemzeti erők összefogásának, egységének megteremtésében illetve belső és külső feladataik végrehajtásában különösen hangsúlyozták a szervezettség fontosságát. E szervezettség garanciájának pedig mindenekelőtt az államot tekintették. MILYEN LEGYEN A MAGYAR ÁLLAM? Gömbös és hívei a forradalmak alatt és után erős, diktatórikus állam, katonai diktatúra megteremtésében látták az ország számukra kedvező irányú fejlődésének biztosítékát. Ezzel együtt élesen bírálták a parlamentarizmust, mint a nemzeti erőket megosztó liberális államformát.

69 Gömböst a közvélemény általában a diktatúra hívének tekintette. Sőt, olyan politikusnak, aki maga kíván diktátor lenni. Erre utalva jelentette ki az új miniszterelnök 3 nappal kinevezése után: „Nem akarok diktátor lenni és nem is leszek az. Sértés volna feltételezni egy nemzetről, amely feltétlen bizonyossággal, minden körülmények között alkotmányos eszközökkel is meg tudja valósítani a maga célkitűzéseit."

70 Gömbös rendre hangoztatta, hogy „az országgyűlés, mint a nemzeti közakarat képviselője és a nemzet törvényhozó testülete" az államnak s így az ország életének egyik alappillére.

71 Sőt azt is kinyilatkoztatta, hogy a magyar állam közjogi helyzetén a korabeli súlyos helyzetben „változtatni nem kell és nem szabad".

72 E megnyilatkozások és a politikai gyakorlat is csak azt jelzi: Gömbös köre számolt azzal a realitással, hogy a konzervatív körökkel szemben egyelőre nem képesek radikális változtatásokat végrehajtani a fennálló alkotmányos kereteken. A változtatás szándéka, és - a politikai erőviszonyokhoz igazított - taktikai terve mégis megfogalmazódott a vizsgált dokumentumokban. 67 Uo. 15-17 . 68 Uo. 17-18. 69 Erre utalnak Gömbös kijelentései, melyekben „erős kezet", illetve a formákat félrerúgó, és egy „magasabb géniusz" nevében cselekvő hatalmat követelt. (Gömbös: 1920 10., 16., 49.) Hasonlóan, helyenként még egyértelműbben fogalmazott Kozma Miklós (Kozma: i. m. 43., 74.). 70 A nemzeti öncélúságért, 12. l

l Uo.: 40., 56., 78. 72 Uo.: 70. Hasonló megfogalmazások olvashatók a NEP későbbi dokumentumaiban is. Körlevél ... 1934. június, 5., 1934. október, 22-23.