Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

Ennek legfőbb kifejezője, hogy a ,,Nemzeti Egység" nevet adták annak a mozgalomnak, illetve pártnak, melyet a gombosi célok megvalósítása — benne a kiéleződött társadalmi-politikai ellentétek megszüntetése — legfontosabb eszközeként szerveztek meg. Ebben az esetben az ,,egység" szó a párt nevében nem az uralkodó elit, a kormányzati erők egységét fejezte ki csupán, mint az Egységes Párt esetében. Az 1922-ben megalakult kormánypártot a fenti névvel csak a közvélemény illette. Hivatalos neve Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt volt. Gömbös kinevezése után, az új miniszterelnök kezdeményezésére „átkeresztelt" kormánypárt e nevet megőrizte ugyan, de úgy, hogy elé tették a Nemzeti Egység Pártja nevet. Később — mint már utaltunk rá — kizárólag az utóbbit használták hivatalosan is. Emögött az a tudatos szándék húzódott meg, hogy egyetlen társadalmi osztályt vagy réteget se emeljenek, illetve rekesszenek ki a pártszervezés során. Ez a momentum — önmagában véve is - többre utal, mint hangsúlyeltolódásra. Az Egység másféle értelmezését, tartalmát tükrözi. Nemzet — osztály — egyén A mozgalom és párt szervezésének indoklásában abból indultak ki, hogy a magyarság, a nemzet „egy lerongyolódott, elszegényedett, megcsonkított országban a legszükségesebb anyagi eszközök hiányában" magára utalva, külső segítség nélkül kénytelen dolgozni boldogulásáért, szebb jövőjéért.

38 Ennek a súlyos külpolitikai, illetve válságos gazdasági helyzetnek az előidézője a nemzeti erők széttagoltsága, megosztottsága volt. Következésképpen a válságból való kilábalás egyetlen lehetséges útja ezeknek az erőknek az összefogása a közös nemzeti célok megvalósítása érdekében. Gömbös maga bizonygatta egyik rádiószózatában, hogy az élet bármely területének nehézségeit vizsgálja is, mindig ugyanarra a következtetésre jut: „az egész nemzet érdekei, az egész nemzet akarása, az egész nemzet munkája, teháí a Nemzeti Egység az, amely az eredményes megoldást biztosíthatja".

39 Ezért hirdették, hogy a NEP szervezeteit „minden eddigi, mesterségesen emelt válaszfalnak a lebontásával, minden politikai meggyőződés kiegyenlítésével" teremtik meg/'

0 (Kiemelés tőlem — V. J.) A NEP majd minden dokumentumában hangot kapott, hogy „társadalmi, vallásfelekezeti és osztálykülönbség nélkül" támaszkodik a „nemzet egyesített erőire". A „Nemzeti Egység teljes megvalósítására" törekszik. A Nemzeti Egység „az osztatlan nemzetet" jelenti, melynek „minden egyes tagja és minden egyes rétege a közös cél: a nemzeti öncélúság munkálása érdekében tökéletes harmóniában, zárt munkaközösségben kell, hogy dolgozzék"/'

1 (Kiemelés tőlem - V. J.) A nemzeti egységből egyetlen osztályt, réteget, etnikai vagy vallási csoportot sem kívántak kirekeszteni. Sehol sem olvasható utalás arra, hogy a magyar társadalom bármely részét „nemzetidegennek" tekintenék. A pártszervezés során éppúgy törekedtek a munkásság megnyerésére, mint a nemzetiségek vagy a zsidóság közötti tagtoborzásra. Nem nyugodtak bele abba sem, hogy a németek, a katolikus papok és tanítók vagy más csoportok helyenként elzárkóztak a NEP-től/'

2 :!ö Körlevél ... 1934. szeptember, 11. 39 Körlevél ... 1934. október, 22. 40 Részletes szervezési útmutatás. Századok, 1984. 4. sz. 806. 41 Elnöki beszéd, 4., Vita- és szónoki tárgyak 17., Körlevél ... 1936. április, 6., Körlevél ... 1934. június, 7., Körlevél ... 1934. október, 22. stb. 42 Vö.: Vonyó; 1985. 175-202.