Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

közigazgatási szervek munkájába. Ezen a téren a Bethlen-kormány megalakulása után történt változás.

6 Az egyesületek felügyeleti joga újból a bel- és szakminisztériumok feladata lett. Törvényhatósági szinten az alispán negyedévenként kimutatásokat készíttetett a főszolgabírók és körjegyzők jelentései alapján, a monarchia alatti gyakorlathoz hasonlóan. A már hagyományosnak mondhtó, az egyesületekkel kapcsolatos közigazgatási eljárást azonban megelőzte az egyesületek politikai felülvizsgálata. A BM 15 008. sz. a. rendelete 1920. III. 6-án kimondta, hogy „minden egyesület jogosult tagjainak a Kommün alatti magatartását egy ad. hoc. bizottság útján vizsgálat alá vetni". Ha a tagok 2° o-a kérte, már elrendelhető volt az igazoló eljárás.' Köztudomású, hogy a vármegye nagyobb területéből csak 53 községet nem tartott ellenőrzése alatt az idegen haderő.

8 A megszálló hatóságok időlegesen érvényben hagyták a Károlyi-kormány sajtó-, egyesülési és gyülekezési jogról kiadott rendelkezéseit. Ez a kezdeti engedékeny magatartás a szerbek részéről, a fokozatos ellenállás, sztrájkok hatására megváltozott. Elsősorban Pécs város területén működő munkás- és politikai társulásokkal szemben érvényesültek a tiltó rendelkezések. Valójában az egyesületi élet a megszállt vármegyében hasonlóképpen megmerevült, mint a világháború évei alatt. Addig, míg a vármegye területi hovatartozása el nem dőlt, a szerb hatóságok az egyesületekkel kapcsolatban, feltételezhetően, az alábbi alternatívák szerint döntöttek: I. Egyrészt nem állt érdekükben a túlnyomórészt magyar többségű, magyar szervezetek támogatása. II. Másrészt az ellenük való nyilvános fellépés sem állt érdekükben a nyilvánvaló nemzeti ellenállás veszélye miatt. Maradt tehát a velük kapcsolatos passzív magatartás, addig míg Baranya hovatartozása el nem dőlt. A trianoni békeszerződéssel Baranyától 34 települést szakítottak el.

9 Ezekben a községekben az összes magyar egyesületet beszüntették s az egyesületi élet ezekben az 1941. évi visszacsatolással indulhatott meg újra. II. A megye megszállás utáni gazdasági-társadalmi helyzetéről a közigazgatási rendszer kiépítéséről az alispán számolt be negyedéves jelentésében 1922 januárjában. Ekkor névlegesen 380 egyesületet tartottak számon a csökkent területű vármegyében. Az alispáni jelentés szerint:

10 „Annak megállapítására, hogy az egyletek tényleg működésben vannak-e, az intézkedéseket folyamatba tettem." A valóságos helyzet felmérése a körjegyzőségek feladata volt. A főszolgabírók az alispánhoz intézett jelentéseiből kiderült, hogy számos egyesületi forma csak névleg létezik a községekben." A megyében megindult széles körű felmérés azt 8 Erre utal a belügyminiszter a honvédelmi miniszternek 1920. XII. 6-án írt levele is: „A fennálló jogszabályok értelmében az egyesületek feletti felügyeleti jog kizárólag a közigazgatási hatóságoknak hatáskörébe tartozik, s így katonai szerveknek ténykedése, ha azt mindjárt esetleges nemzetvédelmi célzat vezetné is, egyrészt a fennálló jogszabályokba ütközik, másrészt pedig alkalmas arra, hogy a polgári és katonai hatóságok együttműködésének összhangját megzavarják." 7 Rendeletek Tára 1920. 668. o. 8 Baranya Vármegye Hivatalos Lapja 1922. I. 5. 1. sz. 9 Ua. 10 Ua. 11 BmL. Alispáni iratok 95. II./1949.