Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)
mutatja, hogy pár hónap múlva a meglévő egyesületek újból elkezdték működésüket. A régi és újonnan alakuló egyletek számára a BM 1922. V. 10-én az alábbiakat határozta meg. 12 Az alapszabályban pontosan meg kell jelölni az egyesület címét, nevét, székhelyét, jelvényét s célját. A tagokat „osztályozni" kell. Csak magyar állampolgár lehet egyesületi tag, kiskorúak csak szülői, vagy gyámi beleegyezéssel. Kivétel a sport és az ifjúsági egyesületek. Továbbá meghatározta az egylet intéző szerveit: Közgyűlés (rendes, rendkívüli), tisztikar, választmány, számvizsgáló bizottság. Lényegében a BM-rendelet ezzel szabályozta, de egyúttal el is indította az egyesületi mozgalmat. Adataink alapján elmondhatjuk, hogy 1922 tői 1932-ig csak 3 egylet jelentette be megszűnését, viszont 397 alakult. 1932-ben az alispán 746 működű egyesületről tett jelentést a belügyminiszternek. 11 ' A kezdeti időszakban tehát kétszeresére növekedett a társulások száma a monarchia alatt működőkhöz viszonyítva. Az egyesületek társadalmi-politikai céljaik meghatározásában is lényeges változásokat figyelhetünk meg. 1922. 1932. Járás: Helységek száma : Egyesületek száma : Helységek száma : Egyesületek száma : Baranyavári 27 65 12 51 Hegyháti 46 55 74 126 Mohácsi 80 83 22 94 Pécsi 45 45 56 128 Pécsváradi 55 55 37 111 Siklósi 71 72 52 135 Szentlőrinci 56 56 72 101 Baranya vármegye 380 431 325 746 Az ország megváltozott politikai-gazdasági-területi feltételek közt volt kénytelen a világháború utáni Európában helyét megtartani. Már a gazdasági stabilizáció kezdetén a társadalom egészét áthatották „csonka-Magyarország" területi követelései. Ebben a korszakban is az egyesülések két irányú szerepkörét figyelhetjük meg: Egyrészt a mindenkori politikai, hatalmi rendszer céljainak megfelelően működnek. Másrészt az adott település meghatározott célú érdekeit igyekszik képviselni. Ezeket az elvárásokat a községekben működő egyletek egy része nem tudta zökkenőmentesen elvégezni. A kettős cél kompenzálása gyakori válsághoz vezetett s így ha nem is szűnnek meg, de működésük lényegében nem képviseli a község érdekeit. Ez főleg azokra az egyesületekre vonatkozik, melyek egy adott politikai érában születtek meg (pl. Levente, Polgári Lövész Egyesület), s nem tudtak egy adott település társadalmi bázisává válni. Ezzel szemben a társadalmi érdekeknek megfelelő társulások is megalakultak. Számos dualista kori társulási forma alakult újjá a stabilizációt követő években, így főleg a temetkezési, tűzoltó egyesületek, polgári olvasókörök, vadásztársaságok, dalárdák stb. Bár ezek a társulási formák nagy többsége még a monarchia alatt létezett, ezek tovább élése szerepük létfontossága miatt törvényszerű volt. 1922-től sorra születnek azok a jogforrások, melyek az egyesületi élet megindulásával s a feltételek megszabásával foglalkoznak. Ezek közül figyelemre méltó Rakovszky belügyminiszter 1922. VIII. 17-én kiadott körrendelete, mely hatályon 12 Rendeletek Tára 1922. 233-240. o. 13 BmL. Alispáni iratok 95. II. 1949.