Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

A VARMEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÚJJÁÉLEDÉSE BARANYÁBAN A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN (1693-1703) BÉLI GÁBOR A török kiűzésével egyidejűleg szükségessé vált a felszabadított területeken a közigazgatás megszervezése. A kezdeti katonai és kamarai igazgatás mellett, a lassan újjáéledő vármegyei önkormányzatok szervei is megkezdik működésüket. Baranyában a megyei önkormányzat újjáéledése az 1690-es évek első harmadától indul meg. A vármegyei önkormányzat legfontosabb szerve, a vármegyei közgyűlés (generalis congregatio) a XVI

I—XVI

11. század fordulóján kezdi meg folyamatos működését Baranya vármegyében. Az első ismert közgyűlés, a fennmaradt vármegyei jegyzőkönyvek alapján, az 1Ó98. júni. 3-án Pécsen tartott közgyűlés volt. Még ebben az esztendőben további öt gyűlés megtartására került sor, melyek közül három, a júli. 29-i, az aug. 8-i és a szept. 7-i szintén közgyűlés volt.

1 Bizonyára 1698 előtt is tartottak már megyegyűléseket, hiszen már 1693-tól ismert a vármegye tisztikara, de iratok ebből az időből nem maradtak fenn. Az 1698-as gyűlési jegyzőkönyvek sorozata 1698 decemberében megszakad, a jegyzőkönyvek egészen 1700 december elejéig hiányoznak, nincsenek adatok ezáltal a közel egy éves időtartam alatt megtartásra került congregatiókról, kivéve egy közgyűlést, melyet 1700. jan, 16-án Pécsen tartottak.1700. dec. 13-tól egészen 1703. dec. 18-ig a jegyzőkönyvek már folyamatosan megvannak. Ebben az időszakban a közgyűlések és a részgyűlések (particularis congregatio)

3 tartása már rendszeressé vált. 1700 decemberétől 1703 decemberéig 37 megyegyűlés tartására került sor Baranyában. 1700 decemberében 1 közgyűlést, 1701. febr. 19-től 1701. dec. 15-ig 11 gyűlést, ebből 7 közgyűlést, 1702. jan. 1 Az általánostól eltérően az aug. 8-i közgyűlést „publica congregatio"-nak, a szept. 2.-it pedig „privata congregatio"-nak nevezi a jegyzőkönyv. BmL. jkv. Prot. 1698 Art. 5., 8. 2 Egy bizonyos Kovács Mihály Pápán, 1709. dec. 22-én kelt leveléből származik a közgyűlés tartására vonatkozó adat: Kovács levelében felajánlja Pécs város tanácsának, hogy 20 forint ellenében eladja azt a kuruc dúlás idején tisztázatlan körülmények között kezébe került, a „három vasárnapi vásár" tartását engedélyező, Baranya vármegye 1700. jan. 16-án tartott közgyűlésén a vármegye jegyzője által kihirdetett privilégium levelet, amelyet ez ideig birtokában tartott. BmL. Pécs v. ir. 1709. Num. 11. 3 A részgyűléseket egyes esetekben ,,deputatio"-nak és ,,conferentia"-nak is nevezték. BmL. jkv. Prot. 1703 Art. 203., 231., 245.