Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

13-tól dec. 11-ig 14 gyűlést, ebből 7 közgyűlést, 1703. jan. 14-től dec. 18-ig 13 gyűlést, ebből szintén 7 közgyűlést tartottak/' Az egyes megyegyűlések működési idejét nem határozták meg előre, tartamuk elsősorban az ott tárgyalásra és döntésre kerülő ügyek számától függött. 1703 végéig a részgyűlések minden esetben egy nap alatt befejeződtek, míg a közgyűlések közül kilenc két nap alatt látta el feladatait. A két napon át tevékenykedő közgyűléseket egymást követő napokon, megszakítás nélkül, folyamatosan tartották. 1703 végéig csak két esetben került sor az általánostól eltérően a közgyűlés ülésezésének megszakítására: 1701-ben, amikor a május 21-én megkezdett közgyűlést egynapi szüneteléssel 23-án folytatták, mivel május 22. Pünkösd első vasárnapja volt, valamint 1702-ben, az augusztus 14-én megkezdett közgyűlést 16-án folytatták, mivel augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepe volt. A megyegyűléseket az alispán hívta össze. Az összehívás módját a vármegye az 1701-ben alkotott szabályában a következő rend szerint állapította meg: ,,A vármegyében a könnyen keletkezhető zavarok elkerülése végett felettébb szükséges, hogy az ellátandó megyei ügyek és közkívánalmak elintézése előtt az alispán úr, akár köz-, akár pedig valamely részgyűlésre határnapot tűzzön, először ugyanazt körlevelekben tudatva a szolgabírákkal, hogy maguk a szolgabírák, ki-ki a maga járásában idejében és jókor meghirdethesse a gyűlése napját és helyét, kiváltképpen a mágnásoknak, különösen pedig ugyanazok tisztjeinek név szerint, a többi nemesnek pedig faluról falura küldendő körlevelekben; vagy úgy, ha a megelőző gyűlésen fontosnak látszó szükség azt megkívánja, ugyanott megegyezhetnek és határnapot tűzhetnek."

5 A XVI—XVII. században a vármegyék sok esetben szabályaikban kötelezővé tették a megye minden nemesének a gyűléseken való személyes megjelenését, ennek ellenére a főpapok és a főurak (praelati et maganates) általában meghatalmazottaikkal (ablagati, plenipotentiales) képviseltették magukat. A XVIII. századra a meghatalmazottak küldése általánossá vált, mint ezt az idézett Baranya vármegyei szabály is mutatja. A főurak legtöbbnyire a vármegyében fekvő javaik irányításával és vezetésével megbízott tisztségviselőiket küldték személyük képviseletére a megyegyűlésekre. Az uradalmi tisztek (officiales, praefecti, provisores dominiorum, bonorum) általában a vármegye területén tartózkodtak, így a vármegyei szabályokban foglaltak szerint történő meghívásuk és értesítésük nem okozott nehézséget, ez indokolta, hogy a földesúr mellett, aki csak ritkán tartózkodott birtokain, őket is személyesen hívták a gyűlésekbe. A közgyűléseken és a részgyűléseken megjelentek közül a megyei jegyzőkönyvekben többnyire csak a megyei tiszteket (igaz, sokszor név nélkül, csupán tisztségüket említve, pl.: „alispán úr", „jegyző úr" stb.), az uradalmak meghatalmazottait, az egyházi szervezetek, a kamarai kerületi tiszttartóságok, a katonai szervek képviselőit ,a várost vagy a várost is érintő ügyekben eljáró, Pécs város magisztrátusa által küldött személyeket nevezik meg. k 1700. dec. 13-14. 1701. febr. 19-20., márc. 3., máj. 21. és 23., jún. 6., júl. 3., aug. 3., okt. 24., nov. 14-15., dec. 15. 1702. jan. 13-14., febr. 7-8., márc. 9., márc. 31.-ápr. 1., ápr. 20., máj. 24., jún. 11., júl. 6., aug. 14. és 16., okt. 3., nov. 16., nov. 22., dec. 11. 1703. jan. 4., febr. 13-14., márc. 1., márc. 7., ápr. 13-14., ápr. 24., júl. 10„ aug. 2., aug. 17., okt. 3., nov. 26-27., dec. 18. 5 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 32. (stat.)