Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

kailag reakciós álláspontot képvisel pl.: az a tétele, hogy ,,csak az Egyház tanítja, hogy az uralkodók Isten kegyelméből uralkodnak, s aki a hatalomnak ellenszegül, Isten rendelésének szegül ellen." Leszögezte, hogy ,,a státus (állam) tanodáiból, hol a nevelésről alig van szó: közönyös, vallástalan, erköcstelen, zabolátlan népség kerül ki, mely az atheizmust. . . végletekig kifejtvén, az államépületet bomlással fenyegetheti, mint ezt Franciaországban látta a világ!" Szerinte az iskolák államosítása ,,a világi tudományokra is kedvezőtlen lenne", mivel a „világtörténelem eseményeit az isteni gondviselés s nem a vaksors irányítja, s az állam a vaksorsra tesz". A természettudományokban is az Isten ,,mint legfőbb művész" keze érvényesül, s a státus iskoláiban a materializmus hódít majd. Intő példa a francia forradalom, az emberi nem szégyenfoltja, a vérfürdő, a rémuralom. „A classical tudományokban" majd nem tesznek különbséget a pogány remekírók jó és rossz művei között és feledik az egyházi klasszikusokat: Szent Ágostont, Szent Tamást és Bonaventurát.

81 - Az ultramontán Haragó Józsefnek ez az írása - a reakciós történelemszemlélete ellenére - tükrözi az előzőekben már idézett társadalmi problémák egy részét és az egyház félelmét a kibontakozó szekularizációs folyamattól. A tulajdonképpeni oktatáspolitikai vita a „Népnevelési Egyletek" (tanítóegyletek) megalakításának kérdésében alakult ki a két helyi lap ill. irányzat között. Eötvös József miniszter 1867. július 3-án tette közzé az egyletek alakítására vonatkozó felhívását. Előzetes elképzelése szerint „A népnevelés gyámolítására minden vármegyében, minden ott létező nemzetiség és vallásfelekezet tagjaiból . . . alakulna egy társulat." A miniszter óhaja az volt, hogy „ha lehetséges minden hitfelekezeti és nemzetiségi tekintet nélkül alakuljanak az ilyen egyletek." A tervezet III. pontja kimondta, hogy az egyletek célja - többek között - segíteni a vármegyei népiskolai statisztika összeállítását; elősegíteni óvodák és iskolák létesítését, ügyelni a tankötelesek iskolába járása felett, segíteni az új tanítási módszerek terjesztését, iskolai gyermekkönyvtárak létesítését és álalában feltárni a köznevelési hiányosságokat, majd ezek megszüntetésében, ha szükséges a minisztérium útján is, tevékenykedni.

82 A véleményem szerint nem eléggé precízen megfogalmazott felhívás alkalmas volt arra, hogy kirobbantsa a felszín alatt már egyébként is lappangó ellentéteket. Pécsett, a „tanítóegyleti vitát" a Kalauz, a Népnevelők Lapja jogutóda, 1867. október 29-i számának ,,Beköszöntő"-je indította el. Szerzője - Szauter Antal ebben a következőket írta: „Elvek szivárognak a szívekbe, melyek a katholikus népnevelést gyökerében támadják meg." Ugyanebben a számban „Egyesüljünk" címmel „Rubus" aláírással a szerző a népnevelési egyletek alakításáról szólva kijelentette, hogy ezekkel egyetért, ha az egyleteknek „nem áll szándékéban az iskolák felekezeti jellegét sérteni, sem ezek tanrendszerébe erőszakosan beavatkozni". Majd utalva a kibontakozó egyleti vitára a következő epés megjegyzést tette: „Nagy a befolyása az ultra-liberális szájhősöknek, kik úton-útfélen a tanodák secularisátiójáról, az iskoláknak az egyháztóli elkülönítéséről beszélnek. Nem titok, hogy egynéhány katholikus néptanító is van közöttük... többnyire kik nem felelnek meg, s nem férnek meg igazgatójukkal." Ebben az évben - vagy 1868 elején - jelent meg Pécs liberális szellemű tanügyi lapja, a „Szabad Néptanoda", később csak „Néptanoda". Sajnos, a lap 81 Haragó József: Egyház és tanoda. Népnevelők Kalauza, 1865. febr. 10.; febr. 20; márc. 1.; 10., 20-i számaiból. 82 Környei Jáínos: A „Népnevelési egyletek"-ről. Néptanítók Lapja. 1868. március 5. sz. 65. p. és 1868. március 12-i sz. 81. és 83. p.