Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában
korabeli számai közül egyet sem sikerült felkutatni. A levéltárból viszont előkerült a lap alapítójának és első szerkesztőjének Nyárfi Szommer Károlynak (képesített elemi főtanodai tanító, a Pécsi Lapok munkatársa) 1867. június 2-án a „Magas Közoktatási Minisztériumhoz" írt engedélyezési kérelme. Ebben Szommer közli, hogy 1867. május 18-án Pécs szab. kir. város „Polgárnagyához" benyújtotta lapengedélyezési kérelmét, majd szószerint a következőket írta: ,,A tapasztalat bizonyítása szerint a főtisztelendő papság nagyobb része, minden szabadelvű nézetnek, civilizátiónak gátat vet és ily nézetek megsemmisítéséhez - egyházi állása által nyert befolyását felhasználja." Eötvös József miniszter a levélre 1867. július 9-én válaszolt Pécs szab. kir. város „közönségéhez" (tanácsához) címezve. Ennek lényege a következő: „a hazai törvényeink bárminemű szaklap készítését megengedik a sajtótörvény korlátai között; Szommer Károly pécsi tanítónak a kérdéses lap megindítására különös engedélyre nincs szüksége ..." ... a szaklap ... a tanügyi-iskolai és oktatási kérdések vitatásával foglalkozzék ..." A miniszter egyben kérte, értesítsék a folyamodót erről és egyúttal biztosítsák a püspöki hatóságot az iránti kellő intézkedésre hívtam fel, hogy a folyamodó szándékában ne gátoltassék. Buda, 1867. július 9. B. Eötvös József." 83 Arról, hogy a tanítóegyleti vitában mi volt a liberális Néptanoda álláspontja — közvetett módon — a „Kalauz"-ból szereztem tudomást, ugyanis a Kalauz gyakran szó szerint idézett a Néptanodából hosszabb-rövidebb fejezeteket „leleplezés" ill. bírálat céljából. Erre példa a már említett Diós-Berényinek az 1868. február 16- i számban megjelent cikke, mely a Néptanodából a következőket idézi: „A Kormány határozottan lépjen fel és intézkedjen, miszerént a tanítók szabadabban mozoghassanak. Ideje már, hogy a jármot, melyet nyakunkra toltak, lerázzuk . . . A nevelés mostoha kezek közé került, ezt onnét ki kell venni . . . választassék el a tanoda az egyháztól!" Ezután Diós-Berényi gúnyos hangnemben „értelmezi" az idézetet és szatirikusán a liberálisok által megalakított Pécsi Tanítóegyletet, majd rátér mondanivalójának lényegére: „Én a tanítói elemek valódi zömét nem a néhány pécsi tanítóban, hanem a vidéken tengődő szegény falusi mesterekben keresem és tisztelem, szintúgy mint a papság valódi magvát ... A városban működő mindkét testület. . . nagy előnnyel bírnak; Művelt, jóakaró . . . segítenikész elemek közt mozognak. . . ezért könnyelműen bevonják őket végzetszerű bonyodalmak kelepczéjébe. - A városi tanítók napjainkban tűrhetően fizettetnek, rendesen meg is kapják járadékukat; fizetések behajtása végett senkivel súrlódásba nem keverednek, senki pártfogására nem szorulnak." Ezután Diós-Berényi arról ír, hogy ha községivé válik az egyházi iskola, akkor a tanítók ki lesznek szolgáltatva a jegyzőnek, bírónak és „a nyers indulat. . . árja ellen . . . hol találnak mentő bárkát?" Majd így folytatja: „fájdalommal be kell vallanom, hogy voltak bizonyos tanodaigazgatók, kik nem annyira „igazgatói", mint kínzói; nem annyira kegyes „pártolói", mint kegyetlen „marói". . . voltak a tanítóknak, s ha bár az ilyen esetek kivételek voltak, mégis ennek tudható be az ellenszenv, mely sok tanító keblében a lelkészek ellen honol." 8/ * A tanítóegyletek alapításával, a miniszteri felhívásnak megfelelően, a „vármegyeház urai" is foglalkoztak. Erről tudósít a Kalauz, mely az 1867. december 17- én tartott választmányi ülés vitáját részletesen közli. 85 Az igen élénk vitában 83 Nyárfi, Szommer Károly lapengedélyezési folyamodványa. Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tan. ikt. íratok 1867. az 1644-4395. Rh. I. 11. 197., a 4130-as ikt. sz. és 721. tan. sz. alatt. 84 Diós-Berényi : Az uralkodó chaosból lesz-e világosság? Kalauz. 1868. febr. 16. sz. 241-242. p. 85 Kalauz. 1868. január 21. sz. tudósít Baranya vm. közgyűléséről és a Népnevelési Egyletek megalakítása tárgyában 1867. dec. 17-én tartott vitáról.
