Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

/ magyar nyelv tanítására. Az ő működése óta a belvárosi iskola ügye föllendült és a kor követelményeihez képest . . . emelkedettebbnek mondható. . . . Varga néhányad magával megalapította a ,.Pécsi Tanító Egylet"-et, majd idővel a Tanügyi Füzetek című szaklapot. Érdemben megőszülve 1886-ban halt meg.

62 - A már említett Szauter Antal ,,pécsmegyei áldozár, székesegyházi karkáplán", képezdei tanár, majd igazgató 1856-ban kapta meg tanári kinevezését Girk György pécsi püspöktől, aki Bécsbe küldte az ,,Új tanmód" megismerése céljából. Mint igazgató hathatósan támogatta Varga Ferencet az új módszerek bevezetésében. Egy ideig közösen szerkesztették a Népnevelők Kalauzát, de 1867-ben már ellenfelek a tanító egyletek kérdésében, mivel Varga a liberális elveket képviselte.

()í - Pécs, de az egész Dél-Dunántúl, pedagógiai életében jelentős szerepe volt a városban működő püspöki tanítóképzőnek. A tanítóképzés Pécsett már a 18. század végén megkezdődött, s 1828-ig a ,,praeparandia királyi intézetként" évenként kb. 40 növendékkel, 3 hónapos tanfolyamok formájában működött, majd átmeneti szünetelés után 1831-ben Szepesy Ignác pécsi püspök újból megszervezte előbb 5 hónapos, majd 1842-től Scitovszky János püspök 70 hónapos tanfolyamokkal. Ez az intézet 1849-ben megszűnt, de 1855-1858 között tanítóképesítő-magánvizsgák formájában mégis volt tanítóképzés, melynek bázisa a Belvárosi elemi mintafőtanoda volt. Girk György pécsi püspök közbenjárásának és jelentős anyagi támogatásának eredményeként 1856. október 15-én megnyílt az új, fejlettebb 2 éves tanulmányi idejű képző, előbb a minta-főtanoda, majd 1868-ban a líceum épületében. A tanítóképzőben 1866 67-ben már 74-en végeztek, s közülük 70 különféle fokozatú (főelemi, elemi és altanítói) oklevelet szerzett. Magánvizsgát ugyanebben a tanévben 13 tanító és tanítónő tett.

64 A város népokatása szempontjából ez azzal az előnnyel járt, hogy az itt tanítók valamennyien képesítést szereztek, s a mintafőelemi-tanodában (gyakorló iskola) tanuló mintegy 400 tanköteles átlagosnál magasabb szintű oktatásban részesült. - Az ,,új tanrendszerre" való áttérés érdekében a bécsi VKM elrendelte a működő tanítók át- ill. továbbképzését. A 2. bentlakásos tanfolyam a soproni császári és királyi helytartói osztály 1858. évi 19/11 751. sz. rendelete értelmében 1858. augusztus 30. és szeptember 18-a között volt Pécsett, melyen 136 magyar és 53 német tannyelvű elemi iskolai tanító vett részt. A tanfolyam előadói képezdei tanárok, a papnövelde aligazgatója, Mendlik János és Varga Ferenc főelemi iskolai tanítók voltak. A hallgatókkal ismertették a hitelemzés módszerét, a hangoztató írva-olvasási tanmódot, a nyelvtan- és helyesírástanítás és iratkészítés módszereit, az ,,üteny-írást", a „fej- és számjegyekkeli" számolást, valamint az új pénznemre való átállást. A hallgatók a tanfolyamot elméleti és gyakorlati vizsgával fejezték be, melyről bizonyítványt kaptak. A 189 résztvevő közül 9 főelemi, 87 plébániai, 85 fiókiskolai, 5 al- és 1 segédtanító volt Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékből.

65 Kétségtelen, hogy az általam ismert dokumentumok szerint legalább két alkalommal (1857-1858) megtartott továbbképző tanfolyam hozzájárult a korabeli pedagógiai kultúra fejlődéséhez. Említést érdemel még, hogy a neoabszolutizmus 62 Várady Ferencz i. m. I. Tanügy. 338. p. 63 Várady Ferencz i. m. I. Tanügy. 327. p. 84 Szauter Antal: Adatok a pécsi tanítóképezde történetéhez ... a Pécsi Főelemi Tanoda első értesítvényéből. 1859 60. Baranya Megyei Könyvtár Helytört. Gyűjt. 24 388. 86 Szauter Antal: Rövid értesítvény a gyakorlati tanfolyamról, és Értesítvény az 1858. augusztus 9. és szeptember 18. között tartott tanácskozmányról. Külön kiadás. Baranya Megyei Könyvár Helytört. Gyűjt. 24 388.