Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

f és tórgyilag"; a beszédrészek ismerete és nyelvtani rendszere, a helyes elemzés, mondatok képzése . . . Fogalmazásból elbeszélések, levelek és „ügyokmányok" készítése stb. — Az írástanításban általában a „biztos, könnyen olvasható, kellemes és ügyes kéziratra kell ügyelni". — A számtan (számtanítás) követelményei az I. osztályban, hogy szemléltetve ismerjék meg a számokat, ezeket helyesen olvassák 1-től 10-ig előre és hátra, azután 1-től 100-ig ismerjék és írják. Ismerjék meg a Forintot és „részleteit", a fontot és nehezékeit és egyéb az életben szükséges mérőeszközöket. A II. osztályban gyakorolják a nagyobb számokat, a négy számolási módot, a fejszámolást és írásbeli számolást. A III. osztályban feladat a 4 alapművelet gyakorlása „egyenes és egyenetlen számokkal", a törtszámok megismerése és gyakorlása. A IV. osztályban előírás a nagyobb számok olvasása és írása, értelmezése, az „egyenes és egyenetlen számokkal" való számolás, az arány „egyszerű és összetett viszonyban" a gyakorlati életben való alkalmazással. — Az éne/cfan/'fás feladata „a szokásos egyházi és néhány jó tanodái és népdal szabatos éneklése" s ahol képezde van ez a tanítójelöltek igénybevételével történjen, — Rajzolásból — ahol rajziskola van ez a tárgy a IV. osztályban összekapcsolandó a rajziskola tanítási rendszerével. — Feladata továbbá az elemi főtanodáknak, hogy a tanulókat a „természet és honisme" alapelemeiben jártassá tegye, de nem külön tárgyként, hanem az olvasókönyv megszabott olvasmányainak tartalmi megmagyarázásával; lehetőleg szemléltetéssel, vagy a természeti tüneményekre való hivatkozással. A tantárgyak óraszáma és előírt követelményei tükrözték a Thun-féle minisztérium oktatáspolitikáját. A va//ásos nevelés nagy jelentőségére utal a magas heti óraszám, melynek felét az osztálytanító volt köteles megtartani a „hitelemző" magyarázatának gyakorlása céljából. A németesítést szolgálta a II. osztálytól - a pécsi főtanodában már az I. osztálytól — kezdve a német nyelven tartott órák magyarral megegyező aránya. A gyakorlati életre való nevelés némileg érvényesült a számtan tanításában, valamint az 50-es évek második felétől kezdve létesített faiskolákban, iskolai mintakertekben végzett gyakorlati oktatásban. A tantárgyi követelmények egyrészt maximalisták voltak, főleg a kétnyelvűség miatt, másrészt minimálisak a honismeret és terményezettudományos alapismeretek vonatkozásában. (Az 1848 4°. tanévben a III. osztályban még külön tárgy az egészségtan, a IV. osztályban pedig a történelem, építészet, földrajz és természetrajz!) Az oktató-nevelő munka nehézségeire utal a „főtanoda" 1864 65. évi értesítőjében Szombathy Károlynak az itt közölt minisztériumi utasításhoz fűzött megjegyzése, mely szerint „A kitűzött czélt két nyelven megoldani nem csekély feladat", s ebben „a házitanítók és szülők nagymértékben kezére lehetnek". . ., továbbá, hogy „a legnagyobb hátrányul szolgál a haladásnak, ha a tanulók nincsenek tankönyvvel és tanszerekkel ellátva .... a teendők halmaza nem engednek ismétlésre időt." Elképzelhető, hogy sokkal nehezebb volt a helyzet a zsúfolt, gyengébben felszerelt, zömében szegény tanulók által látogatott külvárosi elemi iskolákban, ahol a szülők „házitanítót" nem fogadhattak és gyermekeik tanulását kevésbé segíthették. 2. Tanulmányi eredmények, osztályozás, lemorzsolódás A Belvárosi Királyi Nemzeti Főtanodában az 1848/49. tanévben az osztályozás nem volt egységes. Az iskola „értesítvényében" 9 féle minősítést (kalkulust) találtam: jeles, dicséretes, elsőrendű, másodrendű, harmadrendű, jó, közepes, gyenge és rossz. Ezek közül az I. osztályban Városy Boldizsár tanító 6 félét, a II. osztályban Egerszeghy Mihály 5 félét, a III. osztályban Mendlik János és a IV. osztályban Baják György tanítók 4-4 félét alkalmaztak. - Ebben a rendkívül zaklatott tanévben természetesen nyugodt oktató-nevelő munkáról és a tanulók reális elbírálá-