Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

sóról nem igen lehetett szó. Ezért, némi tájékoztatás céljából, csupán Baják György tanító IV. fiúosztályának tanulmányi eredményeit ismertetem. Ezt a tanítót az iskola igazgatója tanév végi jelentésében ,,középszerű" elbírálásban részesítette és „nyugpénzre" ajánlotta. Baják tanítónak 33 évi szolgálata volt; magyarul, németül és latinul beszélt. Osztályában 75 tanuló kapott a tanév végén 3 általános minősítést és 17 tantárgyi osztályzatot. A 75 tanulóból mindenki jelest kapott hittanból és német olvasásból. Magyar olvasásból 74-en jelest és egy tanuló közepest; bibliaismeretből 55 tanuló jeles és 20 tanuló közepes elbírálásban részesült. A többi tantárgyból az osztályozás már differenciáltabb volt, melyet az alábbi táblázat mutat: Tantárgy Jeles és jó % Közepes % Rossz % Számolás 44 58,6 23 30,7 8 10,7 Levélírás 35 46,7 29 38,7 11 14,6 Helyesírás 49 65,3 17 22,7 9 12,0 Nyelvtan 33 44,0 33 44,0 9 12,0 Földmérés 35 46,7 31 41,3 9 12,0 Építészet 31 41,3 30 40,0 14 18,7 Földrajz 39 52,0 16 21,3 20 26,7 Történelem 32 42,7 26 34,7 17 22,7 Természettan 31 41,3 26 34,7 18 24,0 Magyar tollbamondás 27 36,0 29 38,7 19 25,3 Német tollbamondás 19 25,3 36 48,0 20 26,7 Magyar szépírás 48 64,0 25 33,3 2 2,7 Német szépírás 48 64,0 22 29,3 5 6,7 A kimutatás szerint a leginkább „buktató tantárgy" a földrajz és német tollbamondás volt, majd a magyar tollbamondás és a természettan következett. Sokan buktak még történelemből és építészetből is. Az összes tantárgyi osztályzatok 58,8%-a volt jeles és jó, 28,6%-a közepes és 12,6% volt elégtelen (rossz). - A tanulók általános minősítése „erkölcsből" és „elmebeli tehetségből" kivétel nélkül „jeles" volt, viszont a „szorgalom" elbírálásában már 63% kapott jelest, 17% jót és 20% rossz minősítést. Vagyis Baják György tanító minősítése szerint - úgy tűnik - ebben az osztályban a tanulók szorgalmával volt a legtöbb probléma, feltehetően a magas tantárgyi bukást is ezzel indokolhatta, figyelmen kívül hagyva a tanulók „elmebeli tehetségét". — Az iskola magas bukási arányában bizonyára szerepe volt a jelentős számú évközi kimaradásnak és a sok mulasztásnak is. a) Az évközi kimaradások mértékét az alábbi táblázat mutatja: Osztály Tanulók száma Az iskolát elhagyták % I. 102 5 5,0 II. 109 16 14,7 III. 120 20 16,7 IV. 75 21 28,0 I—IV. osztály 406 62 15,3 faj Mulasztások és ezek okai: A fiúiskola 406 tanulója közül az 1848 49-es tanév II. félévében nem mulasztott 167 (41,2%). Az összes mulasztott napok száma 4244 volt, s így