Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

A püspöki schematismusok nem teljesen megbízható beiskolázási adatai szerint Pécsett legalacsonyabb volt az iskolakötelezettség teljesítése a Budai-külvárosban (53-60%), jobb a Szigeti-külvárosban (56-86%), a legjobb a Belvárosban és a Bányatelepen (90-95%). A polgármesteri hivatal már idézett 1856. október 20-i kimutatásához csatolt „Megjegyzés" (Anmerkung) szerint az „hogy a budai és szigeti külvárosban az iskolaérett fiatalságot jobban nem ösztönözték, annak oka 1. az iskolaépületek igen csekély befogadóképessége, 2. a ruházat hiánya, 3. hogy a szülők a gyermekeket kiskorú testvéreik felügyeletére használják fel, ők maguk pedig a házból eltávoznak, hogy kenyeret és fát keressenek télire. Ezen iskolák decemberre és tavasszal telnek meg." A Nagy József polgármester és Obadich József tanácsos, iskolagondnok által aláírt „Megjegyzés" híven tükrözi a külvárosok lakói nagy részének nyomorúságát, hátrányos helyzetét, mely a tankötelesek iskoláztatásának alacsony színvonalában is kifejezésre jutott.

41 A pécsi beiskolázási és iskoláztatási arányok, a gyenge külvárosi eredményekkel együtt is, lényegesen jobbak az országos átlagnál, de a 60-as években tapasztalható csökkenő tendencia megegyezik az országossal, melyet Schwarcz Gyula a már idézett tanulmányában úgy jellemzett, hogy az Októberi Diploma után viszszajött az 1848 előtti konzervativizmus, s ennek eredményeként már 1861-ben és 1862-ben a tankötelesek „seregesen maradtak ki", s 1863 tavaszán legalább 100 ezer tankötelessel kevesebb járt iskolába mint 1859-ben."

42 Köte Sándor e korszakról írt könyve szerint a politikai bizonytalanság kedvezőtlenül hatott az iskolázásra. Az ellenőrzés lazulása, a kényszerítő eszközök mellőzése következtében nem tartották be szigorúan a tankötelezettséget.

43 3. A népiskolák szervezete, fajtái A neoabszolutizmus elemi iskolái szervezetileg főtanodákra és altanodákra oszthatók. Az 1849-1855 közötti időszakban a népiskolai szervezetben lényeges változás nem volt, s a Helytartótanács 1845-ben kiadott elemi tanodái szabályzata volt érvényben. Bizonyos módosítást, fejlesztést jelentett a Thun-féle VKM 1855. március 23-án kelt 16.646. sz. rendelete, mely szabályozta az elemi főtanodák - korábban normáliskolák - feladatát és szervezetét.

44 A rendelet értelmében az 1855/56. tanévtől kezdve minden nyilvános főtanodát 4 osztályúvá kellett fejleszteni. Ezzel - legalábbis elvileg - megszűntek a 3 osztályos főtanodák, melyeket úgy kellett 4 osztályúvá szervezni, hogy „az I. osztálynak az alsó csoportja az első, a felső csoportja a második elemi osztály; a II. osztálya a harmadik és a III. osztálya a IV. osztály lett." A rendelet szerint a 10 hónapos tanév október 1-jén kezdődött és július végén fejeződött be. A tanév végi vizsga ünnepélyes és nyilvános volt, ahol a szülők is megjelenhettek. A tanév két félévből állt, minden félév végén volt vizsga. Szerepelt a rendeletben a „fölmenő rendszer" is: „a tanító minden, vagy legalább néhány osztályon keresztül haladjon fölfelé . . ., hol ez a tanító képességeivel, a tanoda körülményeivel s a tanczéllal nem ellenkezik". . . ezért „ne meghatározott osztályra, hanem az illető főtanodára neveztessenek ki." 41 Azonos a 37. pont alatti hivatkozással. 42 Scfiworcz Gyula: idézett műve II. fejezet 118. p.: „Az októberi diploma után visszajött a 48 előtti konzervativizmus . . ." 43 Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és dualizmus korában (18481918). Tankönyvkiadó, Bp. 1975. Az abszolutizmus válsága című fejezetből. 44 A Pécsi Kath. Minta-főtanoda .. . hatodik értesítvénye az 1864/65. tanévre. Ebben közlik Szombathy Károly ismertetőjét a V. K. M. 1646/1855. sz. utasításáról. Baranya Megyei Könyvtár Helytört. Gyűjt. 24 388.