Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában
2. Pécs népességének és a lakosság foglalkozási viszonyainak alakulása A polgári átalakulással és gazdasági fejlődéssel együtt járt a város népességének gyors növekedése, valamint a foglalkozási struktúra és osztályszerkezet változása. Az 1850. és 1857. évi osztrák népességösszeírás és az 1869. december 31 -i állapotot rögzítő népszámlálás 1 ' 1 adatainak egybevetése dinamikus népességnövekedést tükröznek: Év Jelenlevő népesség A jelenlevő népességből idegen illetőségű 1850. 15 690 2159 - 13,6% 1857. 17 447 2421 - 13,9% 1869. 23 863 3918 - 16,4% A statisztikai adatok szerint 20 év alatt a város jelenlevő népessége 52%-kal gyarapodott, Meglepően nagy az idegen illetőségűek száma. A lakosság jelentős növekedése két alapvető okra vezethető vissza: Az egyik a nagyüzemi szénbányászat gyors fejlődése, melynek következtében az idetelepített - zömében német, cseh-morva származású - bányász lakosság száma 1856 és 1866 között 350-ről kb. 1500-ra növekedett. 15 A másik ok a főleg német anyanyelvű zsidó népességnek az 1850. évi 277-ről, az 1867. évi Schematismus adatai szerint 1023 főre való gyarapodása. Mindkét tényező iskolafejlesztéssel - kolóniai és izraelita népiskola - járt. Nemzetiségi szempontból a város lakossága vegyes összetételű volt. Az 1850. évi népességösszeírás szerint a pécsi illetőségű népesség 43,6%-a magyar, 33,7%-a német, 20,7%-a szláv és 2%-a egyéb nemzetiségű volt. Az 1857. és 1869. évi népszámlálások nemzetiségi adatokat nem tartalmaznak, de a polgármesteri hivatal egy 1855. évi jelentése (306/1855. ein. sz.), mely az összes jelenlevő népességre vonatkozik, a nemzetiségi összetételt a következő arányokban tünteti fel: magyar: 43,1% német: 36,6% szláv: 17,9% egyéb: 2,4% A német nemzetiségű (anyanyelvű) lakosságnak 1850-hez viszonyított aránynövekedése feltehetően a Pécsre beköltöző német anyanyelvű idegen illetőségűekből következett. A vegyes nemzetiségi összetétel miatt a bányatelepi és izraelita népiskolákban a tanítási nyelv sokáig német, a budai külvárosi és bányatelepi iskolákban pedig egy ideig a szerb-horvát nyelvet is oktatták. " A népességösszeírással, ill. népszámlálással összefüggő adatok forrásai: - Bm.L. Megyefőnöki iratok. 1851. Baranya vm. nép- és házösszeírása 1850. - A jelentés kelte: 1851. február 3. — Bm.L. Megyefőnöki iratok. 1858. Az 1857. évi nép- és állatösszeírás táblázatai. -Bm.L. Megyefőnöki iratok. 1858. Vergleichende und ausklärende Übersicht der Freistadt Fünfkirchen über die Ergebnisse der Volkszaelung von Jahre 1857 gegen jene der vorhergegangenen von Jahre 1850 51. -A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. OSH. Pest, Atheneum 1871. (JPTE. Közgazd. Kar. könyvtára). 15 Liptai Pál: A pécsi kőszén bánya és munkástelep. Kalauz. Pécs, 1868. IV. évf. 20. sz.
