Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

lutizmus idején kezdődhetett el. A fejlődés ellenére Magyarország még a kiegyezéskor is elmaradott agrárország volt, ahol a nemzeti termék 2/3 része a mezőgazdaságból származott és az egy főre jutó nemzeti jövedelem értéke nem érte el a németországi érték felét, az angliainak pedig az 1,/5-ét sem.

1 - A két Ratio Educationis és az 1845-ös elemi népiskolai szabályzat ellenére a magyar közoktatás a forradalom előtt siralmas állpotban volt. Eötvös József első minisztersége idején csak a kezdő lépések megtételére volt lehetőség, az érdemi feladatok végrehajtása elmaradt. A forradalom utáni oktatáspolitika, melyet báró Thun Leo miniszter neve fémjelez, az önkényuralom általános politikai céljainak volt alárendelve, melyet egy 1895-ben megjelent Nevelés és oktatás című tankönyv szerzői így jellemeztek: „általában az 50-es évek tanügyi kormányzatát a magyar nemzetiség és a szabadelvűség iránti határtalan gyűlölet jellemzi." Thun Leóról szólva pedig a következőket írták: „Át volt ő hatva a közoktatás szükségének érzetétől . . ., hogy korszerű reformokat léptessen életbe; de... politikájának értelmében Magyarországnak előbb németté kellett volna lennie. . . ebből az okból lépett Thun szövetségre már 1850-ben az ultramontánokkal, . . . hogy az összes közoktatás ügyét a katholicizmus szigorú vallásos nézeteinek" . . . rendelje alá.

2 A korszaknak nevet adó Bach Sándor államminiszter 1857-ben névtelenül megjelent apologetikus művében a „Rückblick". . .-ben a következőket írta: „Kívánatos, hogy a német nyelvnek az oktatásban való használatát, már az algimnáziumban megkezdjék, ami már most . . . megtörténhet olyan helyeken, ahol a tanulók a főelemi iskolában . . . némi oktatást kapnak németből . . A Thun-féle iskolareform (Organisations-Entwurf) a középfokú oktatásban hozott jelentős fejlődést (8 osztályos gimnáizum, érettségi, reáliskola); az elemi népoktatás szervezetileg alig változott. Az elemi főtanodákban kötelezővé tették a német nyelv oktatását, megszigorították a tankötelezettséget és új, egységes birodalmi tankönyveket vezettek be. A tanügyigazgatás a kormányzati kerületeknek megfelelően alakult. Pécs 1860-ig a soproni helytartósági osztályhoz, ill. tankerülethez, 1860 után pedig a győri tankerületi főigazgatósághoz tartozott. A főigazgatók, főleg az 1855-ben megkötött konkordátum után, egyházi személyek voltak: a soproni kerületben Sterne Ferdinánd kerületi tanodafelügyelő, majd a győri tankerületiéiben Kádas Rudolf kir. tanácsos, főigazgató. Az állami főfelügyelet mellett működött az egyházi iskolafelügyelet: a közvetlen ellenőrzést a róm. kath. elemi iskoláknál a plébánosok mint tanodaigazgatók, az esperesi kerületekben az ezzel megbízott esperesek vagy alesperesek, az egyházmegyék területén a püspökök, ill. püspökhelyettesek látták el. Az iskolák fenntartása, működtetése a városi (községi) tanácsokat, ill. egyházközségeket terhelte. - A lakosság iskolázottsága a kényszerítő eszközök alkalmazása és viszonylag jelentős iskolafejlesztések ellenére, messze elmaradt a fejlett európai országok színvonalától. Az 1869. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország és Erdély (Horvátország és a Határőrvidék nélkül) 6 éven felüli lakosságának csak 32,8%-a tudott írni és olvasni. Franciaországban 1867-ben ez az arány 66%-ot tett ki/

1 1 Magyarország története. 1848-1890. II, 915-916. p. Akadémiai Kiadó, Bp., 1979. 2 Dr, Kiss Áron~dr. öreg János: Nevelés és oktatástan Bp., 1895. Dobrowszky és Franke Kiad. 165. p. 3 Ravasz László: Szöveggyűjtemény a magyar nevelés történetéből. Ili. 1. füzet. Kézirat. 1955. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat Bp., 350. p. 4 Néptanítók Lapja 1868. évi 1. sz. Külföld. Franciaország. 10. p. ,,a népességnek még mindig egyharmada nem írástudó".