Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

II. Pécs város társadalmi, politikai és gazdasági élete a neoabszolutizmus korában 1. Politikai élet és közigazgatás A város fejlődésében a meghatározó országos tendenciák mellett sajátos körülmények is érvényesültek. Pécs már 1849. január végén a császári hadsereg megszállása alá került. Az ellenállás nélkül bevonuló osztrák haderőnek a megyei és városi tisztviselők nagyobb része behódolt. A katonai hatalom ostromállapotot, statáriumot vezetett be és visszaállította az 1848 márciusa előtti közigazgatást. A megye élére újból a konzervatív és aulikus ifj. Majláth György kir. biztos, főispán került, aki leváltotta a forradalomban „kompromitált" vezetőket, s helyükre „megbízható", királyhű tisztviselőket nevezett ki.

5 A lakosság hangulata a nagy létszámú katonaság beszállásolása, az 1849. február 21-i nagy tűzvész, a kolerajárvány és különféle attrocitások miatt rendkívül feszült volt. Fokozták a nyugtalanságot a honvédség tavaszi hadjáratainak sikereiről, a megyében időnként megjelenő kisebb honvédalakulatokról és a siklósi járási népfelkelésről terjedő hírek. Különösen válságos helyzet állt elő 1849. június 11-én, mivel a császári csapatok kiürítették a várost és egy kisebb honvédcsapat bevonult Pécsre. A június 15-én újra visszatérő ellenség rövid idő alatt leverte a rosszul szervezett, gyenge ellenállást („pécsi csata"), ágyúzta a várost, s ezért a lakosság nagy része fejveszetten menekült. A később bevonuló császári katonaság főparancsnoka - Neustötter tábornok - az ellenállás miatt 200 ezer forint hadisarcot vetett ki a városra, melyet később elengedett. Az akkori politikai légkör megítélése szempontjából jellemző Stokucha őrnagynak, Pécs akkori térparancsnokának, a sarc elengedését támogató levele, valamint a város lakóihoz intézett felhívása. Stokucha Pécset „hü városnak" nevezte és levelében a tábornokot arról igyekezett meggyőzni, hogy „Pécsett a népesség arányához képest csekélyebb azok (ti. „a lázadók") száma, mint talán másut akárhol, s ezek is legnagyobbrészt elámítottak, vagy képtelenség után kapkodok..."

6 A levélből arra lehet következtetni, hogy Pécsett a konezrvatív politikai erőknek , főleg a klérus nagy befolyása miatt, volt bázisa. A júniusi események, a világosi majd komáromi kapituláció után a terror és félelem kegyetlen csöndje nehezedett a városra. Kijárási tilalom volt, és az iskolákba katonaságot szállásoltak be. Október 4-én, Ferenc József császár nevenapján, Scitovszky János püspök, majd hercegprímás „a forradalmi háborúnak szerencsés megszüntetéséért, és az óhajtott szent békének visszaállításáért" hálaadó istentiszteletet tartott a belvárosi templomban, melyre a városi tanács tisztikarát meghívta.

7 Október 19-én Cseh Eduárd alispán, később megyefőnök, már „a hűtlenség szeplőjévei bemocskolt királyi, megyei köz és papi hivatalnokok kitisztítására" fegyelmi bizottságot (,,

disciplina bizottság") nevezett ki, mely október 21-én elkezdte a tisztviselők, köztük a tanítók, felülvizsgálatát. Ezeknek né5 Bm. L. IV. 1106. b, Pécs v. T. Beiig. Oszt. Ikt. iratok 1849. 1-580. 19. k. ig: sz: Rakt: h. I. 8. (! Bm. L. IV. 110ó. b. Pécs v. T. Beiig. Oszt. Ikt. iratok 1849. 1291-1890., az 1534 1849. sz. alatt: „Szab. kir. Pécs Városa Tanácsának Ideiglenes Csend Bizottmánya áltai a városi rendes hatóságnak 1849. június 1-től 20-ig készített 21 1849. sz. jegyzőkönyvéből: Stokucha őrnagy levele és felhívása: Siklós, 1849, június 17-i keltezéssel 7 Bm.L. IV. b. Pécs v. T. Beiig. Oszt. Iktatott iratok 1849. 2322. K. ig. Rakt. h. I: 8: Scitovszky püspök levele a városi tanács tisztikarának. Hálaadó istentiszteletre való meghívás.