Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

résztvevők a beszámolót s a követ tevékenységét elégedetten nyugtázták — „hálaadó érzéseiket" jegyzőkönyvben is megörökítve. A rendszeres munkák tárgyalása iránti igény valósságát jelzi a megyék aktivizálódása. Az 1831-es esztendő kezdetétől megszaporodó körlevelek arról árulkodnak, hogy a megyék többsége ugyancsak komolyan veszi bepillantási lehetőségét az operátumokba, s nem akar vizsgálataiban a felszínen megragadni. Pest megye a legfrissebbek közé tartozva, elsőként kéri Baranya közönségét észrevételei megtételére; átirata az e tárgyban alakult bizottság működéséről is tudósít.

87 A közvélemény felfokozott érdeklődését jelzi az országos munkálatok kinyomtatása körüli konkurrenciaharc is, melynek hullámai megyénket is elérték. Pest megye a „helyi", Trattner-Károlyi-féle kiadást karolja fel, megbízhatósága, gyorsasága és nem utolsósorban kedvezményes ára miatt.

88 A kedvezmény nagyságát természetesen a példányszám, a kelendőség határozná meg. A kiadó újabb tudósítása az előfizetők számát ezer fölé teszi, a vételárat 10 forintban állapítja meg.

89 A rivális - pozsonyi - Landerer-Weber cég is sorompóba szállt s Trattnerék ajánlatának bizonytalanságát, illetve saját termékük minőségét hangsúlyozva igyekezett vevőket toborozni.

90 A kiadók küzdelmének kimeneteléről nem tudunk beszámolni, megyénk levéltárában egyetlen operátum található,

91 az utóbbi tipográfusok kiadásában. Pest megyét követően, 1831 tavaszán sorra érkeznek Nyitra, Bács, Somogy vármegyék konzultációt, a munkálatok megvitatását célzó átirataidBaranya sem késlekedhetett tovább. Az április 25-től ülésező megyegyűlés, miután a kinyomtatott bizottsági munkálatok jelentős része megérkezett, megvitatásukra egy bizottságot nevezett ki. A bizottság Gaál József megbízott másodalispán vezetése alatt, a következő tagokból állt: Barthos József, Bito Titusz, Strázsay János táblabírák, Cséby Ignác első aljegyző, Raisz Dániel tiszti ügyész, Siskovits József aljegyző, Kajdacsy Antal és Perczel István tiszteletbeli aljegyzők. A közgyűlés utasítása így hangzott: ezen Országos Ki Küldöttségek munkáját fel vévén, a mennyire a fentebb ki tett princípiumok után valamely észrevételeik elő fordulna, azokat a jövő ország gyűlését meg előző köz gyülekezetre bé mutassa."

93 A közpolitikai és bandériumi tárgyak felülvizsgálatára létesült alválasztmány munkáját csak 1832. január 18-án kezdte meg Pécsett. A tagok: Csausz István kanonok (elnök), Perczel Sándor, Strázsay János, Cséby Ignác és Berzeviczy Ferenc voltak, s szem előtt tartották ,, . . . hazai alkotmányunk századokon keresztül sértetlenül fennmaradt szentségét."

94 Az összevont választmány jegyzőkönyvének második fele, éppen a banderiális munkálatokra tett észrevételekkel, sajnálatos módon nem áll rendelkezésünkre. Nem tudni, hogy az említett rész elkallódott-e, avagy el sem készült. Ez utóbbi 87 Pest vármegye átirata. Kelt: Pest, 1831. jan. 22. BmL Kgy. i. 833/1831. 88 BmL Kgy. i. 825/1831. 89 Uo. 834/1831. 90 Uo. 832/1831. 91 A kereskedelmi és váltótörvényekkel foglalkozó (Cambrio-Mercantile). BmL Ogy. i. 1830-1832. 92 Nyitra, 1831. március 7. BmL Kgy. i. 1417/1831.; Zombor, 1831. március 14. Uo. 1418/ 1831.; Kaposvár, 1831. április 18. Uo. 1419/1831. 93 BmL Kgy. jkv. 1831. (N° 5) 320-321. p. 94 „Jegyzőkönyve Baranya vármegye által kiküldött albizottságnak, Közpolitika és Bandérium tárgyában" — BmL Ogy. i. 1832—183ó. lajstromozatlan.