Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában
egy félig-meddig állandó hadsereg felállítását is, amely nádori parancsnokság alatt állna, költségeit a felkelési pénztár viselné, és esetleg nem nemesek is helyet kaphatnának soraiban. 79 A megye/ visszhang Az első reformországgyűlés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a „bizottságoktól" pedig már eleve nem sokat várt a közvélemény; összetételük és hivatalosan megfogalmazott feladatuk azt sejtette, hogy tevékenységük a konzervatív reform keretein belül marad. 1830 tavaszától azonban a megyék közül többen kérték a nádortól, hogy a tervezeteket még az országgyűlés előtt megvitathassák. E törekvés legvérmesebb szószólói azt remélték, hogy a megyei reformjavaslatok kiinduló pontjaivá válhatnak az elodázhatatlan társadalmi reformnak. 80 A kormány engedett a negyvennél több megye megvitatást kérő feliratának, a nádor pedig azon fáradozott, hogy az országos munkálatoknak mennél szélesebb nyilvánosságot adjon. Támogatta kinyomtatásukat, melyek így a nagyközönség számára is hozzáférhetővé 81 váltak. A megyék 1831 elején kiküldött bizottságai nagy hévvel fogtak az operátumok tárgyalásához. E vizsgálódás azonban jócskán elhúzódott; javaslataik általában csak a következő év második felében, nem ritkán az 1832 végére halasztott országgyűlés egybehívása előtt kerültek a megyegyűlés fóruma elé, s gyakorta csak az országgyűlési követutasításokban öltöttek testet. Baranya vármegye követeinek jelentéséből 1826. november 10-én, a tágabb közönség a november 19-i közgyűlésen elhangzó követbeszámolóból értesülhetett a rendszeres bizottsági munkálatok felújításáról. 82 Magukkal a munkálatokkal viszont csak az 1830. évi országgyűlés követutasításában foglalkozik a megye; az ismét követül választott Kajdacsy Antal és Répás Lipót feladatául jelölve meg ,,az országos küldöttségek nyomtatásban megjelent példányainak" beszerzését. 83 A Kajdacsy váratlan halála 87 ' következtében magára maradt Répás, követi beszámolóját 1831. január 18-án tárta a megyegyűlés elé. 85 Jelentésében többek között arról tudósít, hogy az október 17-én tartott ülés feliratban kérte az uralkodót: ,, . . . hogy az országos kiküldöttség elkészült munkái az Ország Gyűlés által leendő megvizsgálásának előtte, az Ország Lakásaival közöltessenek". A király kegyesen fogadta e kérést, s a ,,Választottságok munkáinak vizsgállása végett" 1831. október 2-át jelölte meg az újabb országgyűlés egybehívására. 86 A 79 A tervezetet — kivonatosan - ismerteti és értékeli Magyarország története, Bp. 1980. 660-661. p. 80 Vö. ßarfa István: Kölcsey politikai pályakezdete. SZ, 1959. 270. p. 81 Horváth: i. m. I. 269. p. 82 A követek — az 1825. aug. 29-i választás alapján — Kajdacsy Antal és Répás Lipót, követbeszámolójukhoz mellékelték az e tárgyban kiadott királyi határozatot: „Benigna Resolutio Regia in Objecto practandorum Operatum Deputationaiium". BmL Kgy. i. 2238 1826. 8:1 A követválasztás (1830. aug. 17.) különlegességét az adja, hogy Kajdacsy időközben (1829. ápr. 27.) megvált másodalispáni hivatalától és Pestre költözött; a megye bizalmát azonban ezek szerint továbbra is élvezte. — A követutasítást Id. BmL Kgy. i. 1654 1830. 84 Kajdacsy „gutaütés által" hirtelen hunyt el, 1830. december l-jén. Haláláról követtársa levele (Kelt: Pozsony, 1830. dec. 3.) valamint a haláleset másnapján kiadott gyászjelentés tudósít. BmL. Kgy. i. 144 1831. 85 BmL Kgy. jkv. 1831. N° 2. 71. p. 80 A követbeszámoló: BmL Kgy. i. 240 1831.
