Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában
nak nem kellene-e többet vállalnia a honvédelemből? 7. Nem lenne-e szükség ,,a nemzeti katonai hajlam" felelevenítése érdekében a nemes ifjak kiképzésére? 8. Nem kellene-e országos fegyvertárat felállítani, s hogyha igen, hogyan kellene megszervezni és kinek a felügyelete alatt állna? 72 ,,Ezek a dolgok, melyek a haza javára szolgálnának és ennek az albizottságnak megítélésére bocsájtatnak"' 3 — fejezi be munkáját Kajdacsy Antal. Tervezetét csupán a május 29-i ülésen osztották ki a tagok között. Időközben az albizottság elnöke, az elhunyt Fáy helyett Wenkheim, majd később Orczy Lőrinc lett. Az albizottság tagjai nem siettek az elaborátum tanulmányozásával. 74 A megvitatás elodázásához kétségkívül hozzájárult az udvar hallgatólagos egyetértése a halogatással, ugyanis az adómentesség újabb törvényesítését természetszerűleg nem szívesen látták volna. Előállott az a furcsa helyzet, hogy Kajdacsy tervezetének megvitatására mindössze néhány nappal a bizottsági munkálatok befejezéséül kitűzött időpont előtt került sor. így összbizottsági megvitatásáról le kellett mondani; a záróülésen ugyan kiosztották az albizottság munkálatának sebtében kinyomtatott példányait, megvitatása azonban végleg elmaradt. 7 '' A Kajdacsy munkájára támaszkodó, minden vonatkozásban a nemesi adómentesség elvéből kiinduló tervezet 76 javaslatai erősen konzervatív szellemben fogalmazódtak meg. Egyetlen halvány engedményként a rendkívüli hadisegély megajánlásának adhatóságát tekinthetjük, de erre is csak megszorítással, „súlyos esetben és rendkívüli eszközként" kerülhet sor. A bandériumállítás kötelezettségét — sajátos érveléssel - a föld hadiadó alappá válása folytán, illetve a személyes katonáskodásra hivatkozva hárítja el. Az egyháziak bandériumtartási kötelezettségét is meg kívánta szüntetni, azzal a kitétellel, hogy tizedjövedelmeik után részt kell venniük a rendkívüli hadiadó és a nemesi felkelés terheiben. A személyes felkelési kötelezettséget természetesen továbbra is fönntartja, de a már említettekkel együtt az országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozónak ítéli. Az adómentesség mind ingatagabbá váló jogalapjának aláducolásán kívül a nemesi felkelés modernizálását is igeykezett e munkálat elvégezni. Érdemi javaslatai ekképpen összegezhetők: az ország nemességének nyilvántartásba vétele a katonaállításhoz szükséges vagyoni kategóriák alapján, és korcsoportokként, továbbá a fegyvernemek számára minimális katonai ismeretek előírása. 77 Az inszurgensek kiképzésére azt javailja, hogy minden nemes - még fiatal korában két évig közlegényként szolgáljon az állandó hadseregben. Ennek érdekében szankciókat helyez kilátásba, melyek közül a legsúlyosabb, hogy „aki ezt megtagadja, a közszolgálatból végleg kizárja magát".' 8 A fegyverzet egységesítésére közköltségen országos fegyvertár felállítását javasolja Pesten. Kilátásba helyezi 72 Kajdacsy: i. m. 36. f°. 73 Uo. E helyütt is köszönetet mondok Kiss Magdolnának a fordításban nyújtott segítségéért. 74 Barta: i. m. 1964. 214. p. 7Í5 Kajdacsy tervezete tehát alapul szolgált az albizottsági javaslat elkészítéséhez, s ez utóbbi összbizottsági megvitatása maradt el. Vö. Barta: i. m. 215. illetve Magyarország története V/1. Bp. 1980. 660. p. ,ü Reiatio subdeputationis regnicolaris in objecto lustrae et exercituationis nobilium ac banderiorum ad mentem articuli 15.1827. exmissae. Pestini, 1831. 102. p. 77 A felkelők számára előírt minimális katonai ismeretek felsorolását adja Vörös: i. m. 1981. 101. p. 78 Reiatio ... 76, s köv., különösen 89. p.
