Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

A következő ülésre csupán november 7-én került sor. Az iratok mintegy nyolchónapos tanulmányozásából a tagok mindössze azt az eredményt szűrték le, hogy a kérdéskör szerteágazósága és átfedései miatt hiábavaló lenne a részkérdésenként tárgyalás, a tagonkénti szétosztás, hanem együttes ülésben kell eredményre jutniuk. Kajdacsy előterjesztését tárgyalási alapul elfogadva, azzal bízták meg őt, hogy dolgozza fel immáron a nemesség honvédelmi kötelezettségének történetét. Kajdacsy szinte könyvet kitevő értekezése 1829. február 27-én készült el,

70 addig az albizottság ülései is szüneteltek. A 37,5 folio terjedelmű

71 tervezet felépítése a következő: az albizottság működési körét vázoló rövid bevezetőt egy terjedelmes történeti áttekintés követi. A magyar hadtörténet négy időszakát megkülönböztetve az államalapítástól tekinti át a nemesi felkelés és a bandériumok fejlődését. Az időszakok tárgyalási terjedelme ekképp alakul: Árpád-háztól Zsigmond trónra léptéig (2-8°), 1387a mohácsi vészig (9-16°), 1526 - az állandó hadsereg megteremtéséig (17-27°) és 1715-től 1829-ig (28-32°). E rendkívül részletes históriai vizsgálódást nem egészen 5 folio terjedelmű összegezés zárja. A tervezet a kérdéskör alapos tanulmányozásán alapul. Az elaborátum túlnyomó részét képező történeti áttekintésben a feudális kori magyar hadügy megrajzolására vállalkozik. A honi törvényalkotáson kívül egész sor forrásműből és történeti feldolgozásból merített: Anonymus krónikájától Bonfinin át Pray, Katona és Kaprinay gyűjteményes munkájáig, Kovachich feldolgozásáig, vagy éppen Kollár röpiratáig. Feldolgozásmódjában a tudományosságra való törekvés igénye fedezhető fel; a törvénycikkekre való hivatkozás alkotja munkája gerincét, de a fenti történetírók műveit is korrektül idézi. Az idézetek citálásán felül értékelésükre is vállalkozik. Álláspontjában többnyire az 1808. évi törvényt tekinti irányadónak. A tervezet érdekességét az adja, hogy csupán a problémafelvetést tartja feladatának, ugyanis munkáját kérdésekkel zárja, melyeket - szerinte — az albizottságnak alapvetően szükséges megvizsgálni. A további vizsgálódásra ajánlott nyolc pont - rövidítve — a következő: 1. Milyen kötelezettséggel jár az inszurrekció? 2. Mikor kell hadba hívni? 3. Mikor kell elrendelni és hogyan kell megvalósítani a szemlét? 4. A hadgyakorlatot milyen módon kell végrehajtani? 5. Helye van-e a nemesi terhek arányosításának? 6. A mindig közvetett terheket vállaló klérus'° Kajdatsy Antonius: Elaborátum de Banderiis et personali Nobilium Insurrectione. OSZK Kt. Fol. Lat. 3788. A tervezet szerzőjéről meglehetősen keveset tudunk. A Kajdacsy család Sopron megyéből származó tagja, Zsigmond 1740-ben igazolta nemességét Baranyában. A Hidason közbirtokos família több tagja vármegyei hivatalt vállalt; szerzőnk apja, Kajdacsy Antal (I.) 1790-től haláláig, 1811-ig a megye köztiszteletben álló alispánja volt. Kajdacsy Antal (II.) (1780-1830) szintén megyei szolgálatba lépett; 1811-től a hegyháti járás szolgabírája, 1813-ban helyettes alispánná választották. A megyét érintő királybiztosi vizsgálat felfüggesztette hivatalából (1818-1823). Az 1824. július 26-i ünnepélyes visszahelyezését követően országgyűlési követté választották. Az udvar szolgálatait helytartótanácsnokká való kinevezéssel honorálta (1829 április). Az 1830. évi országgyűlésre ismét követül választotta a megye, pedig már jóideje Pestre költözött. Követi tisztét tragikus hirtelenséggel bekövetkező haláláig, 1830. december elsejéig viselte. Országgyűlési működését a helyébe lépőével (Siskovics) összevetve így minősíti Kölcsiey: „Józan fej és bátor szív, nem csak szép, de váratlan tünemény e megyéből, melly máskor a gonosz lelkű Kajdacsit küldé képviselőül." — Adataink a megye közgyűlési jegyzőkönyvein és iratain alapulnak; az idézetet Id. Kölcsey Ferencz naplója (1832-1833). Budapest, 1848. 76. p. (1833. március 1-jei bejegyzés.) 71 Az OSZK nyilvántartásában 56 folio szerepel; a jelentős eltérés abból adódik, hogy a tervezetet folyamatosan követő „észrevételeket" — tévesen — azonosították az értekezéssel.