Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

A korábbi munkálatok felülvizsgálatára egy 81 tagú központi választmányt alakítottak. Az albizottsági tagolódás azonban némiképpen módosult; a kilenc albizottság sorában a „sérelmi ügyek" helyét a nemesi felkelés és a bandérium kérdését vizsgáló foglalta el.

64 Az albizottság (Subdeputatio in objecto Banderiorum et Insurrectiones) élén Fáy Barnabás udvari tanácsos, Ung vármegye főispánja állt, tagjai a következők voltak: Wenkheim József báró Arad vármegye főispánja, Orczy Lőrinc báró Csongrád vármegye főispáni helytartója, Frim János egri kanonok, Perényi Zsigmond báró, Bereg vármegye alispánja, Kajdacsy Antal Baranya vármegye helyettes alispánja és Ozsegovits István Horvátország küldöttje.

65 Az országos bizottság 1828. január 20-án ült össze, s albizottságonként „ . . . 1828 és a következő év folytában működék Pesten a nádor közvetlen felügyelete alatt."

66 A „banderiális" albizottság munkáját január 27-én kezdte meg. Az első ülések a korábbi bizottságok iratainak tanulmányozásával teltek el, így többek között elővették és felolvasták Kovachichnak a honvédelem törvényes szabályozásáról készült áttekintését.

67 Még az első ülésen kijelölték Kajdacsy Antalt, hogy „a hazai levéltárba minden ilyen témájú törvényt nézzen meg, és kronológiai sorrendben, kivonatosan ismertesse az albizottság előtt." Ezenkívül határozat született, hogy a horvát követ (Ozsegovits) - Kajdacsy segítségével - kérdezősködjön és számoljon be arról, hogy Horvátországban milyen gyakorlat érvényesül az inszurrekció, katonai szemle, nemesi katonai gyakorlat, illetve a bandériumok vonatkozásában. A második és harmadik tanácskozáson elsősorban a horvát felkelés és bandérium problémájával foglalkoztak. A negyedik ülésen Kajdacsy bemutatta a kérdéskörre vonatkozó törvények kronologikus kivonatát, s azok hármas csoportosítását javasolta, a bandérium, a dézsma és az inszurrekció tárgyában. Március végéig mindössze öt alkalommal ültek össze az albizottság tagjai,

68 és amikor a nádor októberig elnapolta az üléseket, munkájuk egyetlen részletét sem tudták összbizottsági megvitatásra előterjeszteni.

69 64 Életrehívásáról az 1827:15. tc. rendelkezett: „A nemesek és bandériumok szemléje és táborozása tárgyában bizottság küldetik ki". — Uo. 449. p.; A kilenc „rendszeres munkálat" a következő volt: közgazdasági, úrbéri, adóügyi, jogügyi, köznevelési és tudományos, bányászati, egyházügyi, közjogi és banderiális. A felújított rendszeres bizottsági munkálatokkal mélységében Barta István foglalkozott doktori disszertációjában (A fiatal Kossuth és kora, kézirat, MTA, 1964.). Tanulmányaiban is többször érintette e kérdéskört. A munkálatok jelentőségére újabban Gergely András hívta fel a figyelmet (A „rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj, 1974. 6. sz. 37-41. p.). 65 Nevük természetesen fellelhető a törvény által felsorolt 81 személy között. Fáy Barnabás már az 1808-ban kiküldött banderiális bizottságnak is tagja volt, feltehetőleg ezért is került az albizottság élére. Az albizottság működését illetően elsődlegesen a Baranya Megyei Levéltár országgyűlési iratai között fellelhető dokumentumokra támaszkodtunk, amelyek minden bizonnyal Kajdacsy Antal jóvoltából kerültek ide. M Horváth: i. m. I. 197. p . 07 Protocollum Concessum Subdeputationis Banderiális. BmL Országgyűlési iratok 18251830. A jegyzőkönyvből az albizottság 1828. évi tevékenysége kísérhető nyomon. — Kovachich értekezésének címe: Defensio Patriae deductione Status exercitationis in Hungária illustrata a Legibus. cs Az ülések időpontjai: 1828. január 27., január 31., március 15., március 18., március 29. f!9 Vö. Barta István: A fiatal Kossuth és kora. (kézirat, MTAK 1964. 213. p.)