Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

mert a naturális gazdálkodás körülményei között nem volt rá szükségük. A szabadságharc előtt a bírók többsége is csak olvasni tudott, és mesterrel, jegyzővel végeztette az írásbeli teendőket. Lakóházak, egyházi és világi középületek együtt határozták meg az ormánsági falvak arculatát. Ez a zsindellyel, sással, szalmával fedett sokféle épület a köztük halmozódó széna- és szalmakazlakkal, kukoricaszárhalmokkal alig tűrhető zsúfoltság elviselésére kényszerítette a falvak lakóit. Az emberek gyakran megpróbáltak belőle kitörni, s új telken, új otthont építeni. A siklósi uradalom tisztsége már 1805-ben azt jelenti, hogy az uradalom több helységében a jobbágyok házakat és egyéb épületeket építenek engedély nélkül az „öszveszorulásra" hivatkozva. Az uradalom ekkor kihirdette, hogy ,, . . . mind a' Sessiónak fel osztása, mind pedig új házaknak felépítése az uraság tudta nélkül keményen tilalmaztatik." Ha pedig a bíró az engedély nélküli építkezést nem jelentené, 12 botot kap, az épületet pedig lerontják.

120 Nem jobb a helyzet a sellyei uradalomhoz tartozó Oszrón sem, ahonnan egy jobbágy azt kérve, hogy mérjék szét a közös udvart, s ,, . . . legyen mindenkinek kerítése, karója". Magát a tényállást így írja le a kérvényező: egy udvarban négyen lakunk, és én azon gazdák közül magam 3

/

4 telket bírok, a többi három szintén háromnegyed részt, s udvarunk a sok czélók (házak, házszerü építmények) miatt olly szűk, hogy jószágunk sokszor bé sem jöhet a' sok gyermek és lárma miatt".

127 Ez az állapot a múltban sem tette kívánatossá az emberek számára a gyermekáldást, és minden bizonnyal belejátszott az egykés gondolkodás kialakulásába. A zsúfoltság persze nemcsak az emberek idegeit viselte meg, hanem a tűzveszélyt is állandósította. Képzeljük el a szabolcsi koldusasszony kunyhóját, amely mindössze négy ölre volt a kovács rakományokkal zsúfolt udvarától, zsúppal fedett épületeitől, de nincs se kéménye, se padlása és „Mihelyt szeles üdőben tüzelnek, az Gunyhó ajtaján és oldalain a' Szikra tűz ki pattan."

128 1813-ban azután Kémes porrá égett. Az úriszék véleménye szerint ,,A' szörnyű Tűz Özenének legnagyobb oka volt a Faluban majd egymást érő házaknak tsoportossan való építtése, azért a' Házaknak ritkábban való építtetését a' Közjóra tzélzó Földes Uraság már elrendelte." Ettől kezdve még határozottabb intézkedések akadályozták merőben racionális okokból az otthonteremtést, mert az újabb épület hasonló elébbeni szorulást és innéd következő veszedelmet okozna".

129 Vajszlón 1830-ban volt 76Ó8 forint kárt okozó tűzvész. Besencén az 1837. május 14-én keletkezett tüzet emlegették sokáig, amikor 4162 forint értékű kár keletkezett. Megsemmisült 15 ház és az előző évben 600 forinton elkészült 3 szobás parókia.

130 A tűz azonban nemcsak pusztít, hanem a múlt egy része is a lángok martaléka lesz. Ebben az esetben lehet a pillanatnyi katasztrófa a megújulás forrása. Ez történt Marócsán is. 1866-ig talpasházakban laktak a marócsaiak — írja Kiss József, a kákicsi anyaegyház lelkésze —, fából készült imaházuk és iskolájuk, faállványon függött két harangjuk is. A községben azonban 1866-ban tűz ütött ki, amelynek 23 család háza, minden melléképülete és az imaház is áldozatul esett a harangokkal együtt. A tűz után az ősi hajlékok helyett kőből és vályogból építették fel az új otthonokat, amelyeket most már cserép borított. Az elégett imaház helyett 126 Bm. L. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok. 1805. V. 7-i jegyzőkönyv 127 Bm. L. B-M Lt. 17. es. Esch. 27 1845. 128 Bm. L. Siklósi uradalom. Úriszéki ir. 1812. 103. 129 Bm. L. Siklósi uradalom. Úriszéki ir. 1813. 20. sz. 130 Kiss Géza 1980. 220.