Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században
lásában, Földjeiben senki sem háborgattatik, a Római Catholica Vallásra, Innepeik megtartására az emberek nem kénszerittetnek; éppen a Zörgő vagy más Botránkoztató Munka az ő Innepjeikben ti I ta ti k. ** „Hála légyen az Ur Istennek — teszi hozzá a vajszlói jelentést fogalmazó Naszvadi Sámuel nótárius — a Római Catholicusokkal békességben és tsendességben van az Ekklésia." 86 Az elnyomás megszűntével felszabadult energiák minden protestáns falut új lelkészház, templom és iskola építésére késztettek az országban. A híres rendelet az Ormánságban is változást okozott a vallási viszonyokban, de nehezen birkózott meg a Dráva is a „fekete-vizek" mocsarai között megrekedt naturális világgal. Itt csak jó harminc évvel később kezdik majd átadni helyüket a talpas egyházak az új templomoknak, mert a most önállósuló apró gyülekezeteknek előbb biztosítaniuk kellett a lelkésztartás és az építkezés anyagi feltételeit és csak azután jöhetett maga az építés. Nem volt jobb a helyzet a régi anyaegyhczakban sem. 8 ' „Míg a Tolerantia fel nem állott - olvasom a piskói lelkész 1817. évi beszámolójában - távol a' helységtől, a' temető mellett Baski pusztán volt egy fából tsinált, szalma tetejű Templom", ezt látogatta hosszú időn át Piskó és Lúzsok népe. 1792-ben a piskóiak új templom építéséhez kezdtek, de akkor is csak fatemplom „építődött". A baski templom romjaiból azután a lúzsokiak építettek 1801-ben új templomot és tornyot fából. A század elején még használt régi templomok közül utalunk a mecskeire, amelynek háza és tornya 1753-ban épült. „Mind kettőnek Materiája, mind Fundamentoma, mind a' Dereka ... a' hozzájok megkévántató Vasakon kivül Fa . . ." Azután ott van a már említett, híres kiscsányi templom, kis piros tornyában két harang csilingelt, katedrája kivájt fatörzsből készült. Az új templom építéséhez azonban itt csak 1812-ben fogtak hozzá. Hirics régi temploma bűzös, motsáros Tó portyára épült, ahol az árviz gyakran járja". „Ez a templom 1773-ban restauráltatott, egészlen fa materiából, fa talpra. Az oldala rekesztés, vesszőből fonva, rajta tapasztás, a teteje elrongyollott zsindely." Csak ekkor vágtak a falán ablakot is, mert „korábban csak olyan kis nyílás volt rajta, mint a török templomokon". Jó állapotban volt viszont még 1817ben, a Dráva mellé települt régi Palkonya temploma, amelynek épülete is, tornya is fatalpakra készült. Ezen kívül külön harangláb is volt mellette, mert nem fért el a régi toronyban a három mázsa, három fontos új harang, ott csak a harminc fontos „csengettyű" számára volt hely. Okorág régi templomáról csak annyi hírünk van, hogy a faluval együtt ,, . . . a Ráczok által fel prédáltatván és égettetvén" új templomot építettek helyette fából, „ . . . melynek Fedele gyikénnyel kötött vala". Ezt 1786-ban, majd 1811-ben zsindelyezték, mellette „...a' Torony nem létét harang lábatska pótolja". Csehi 1804-ben épült templomát is úgy jellemzi prédikátora, hogy fatalpakon épült, sövény az oldala, gyékény a teteje, de „. . . a' Materiájához képest jó állapotban van". 1814-ben készült haranglábjában azonban a harminc fontos kisharang mellett már ott van az új idők hírnöke, a két mázsa negyven fontos nagyharang. A súlyos anyagi terheken kívül rengeteg bajjal járt a templomok építése. A rendes gyakorlat szerint először az uradalmi mérnök jelenlétében kellett kiválasztani, esetleg külön áldozattal megszerezni a telket, elkészíttetni a helységrajzot, valamint az építendő templom rajzát és a különböző szakipari munkák tervezetét. Ezek a dokumentumok adták a földesúrhoz benyújtott kérvény mellékletét. Ha az engedély megérkezett, akkor következett az építőanyagok megszerzése, összehordása. Bfl Ráday Lt. Can. Vis. 1817. 143. Vaiszló 87 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Községenként.
