Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

Az uradalmak egyébként kisebb-nagyobb megszorítással rendszerint engedélyezték a szükséges anyagok megszerzését, kitermelését. A siklósi uradalom mindig megengedte jobbágyainak, hogy ingyen bányásszanak követ a harsányi bányában, de a téglaégetéshez szükséges fát már csak úgy adta, ha a Páli pusztán lévő erdőben a gyülekezet ugyanannyi fát le vág az uradalom számára, mint amennyire neki volt szüksége. A tetőhöz, toronyhoz szükséges gerendát viszont rendszerint a Batthyányiak üszögi uradalmához tartozó Endrőczi-erdőn utalták ki.

88 A mocsári tölgyről és a hagyományos technológiáról ennek ellenére csak alig néhány gyülekezett tudott áttérni más anyagokra a Türelmi Rendeletet követő évtizedekben. Adorjás 1795-ben épült templomának fala már földből tömött, de teteje még mindig gyékény, s fából van a harangláb is. A Batthyányak egyik helyi centrumának, Cunnak torony nélküli temploma azonban már terméskőből van és mellette két harangláb hirdeti az idők változását; az egyikben az ősi, húsz fontos csengettyű, a másikban pedig jövőt ígérő, kétmázsás testvére. Nem tudják ekkor még sem a gyülekezetek, sem a lelkészek, hogy a kihűlő vallásosságot a legnagyobb harang sem tudja már feléleszteni. A Türelmi Rendelet után először Vajszló (1785) építette meg máig látható templomát. Mi itt a továbbiakban a kilencvenes években épült három, jellegzetes ormánsági templom építését mutatjuk be. Ezek között leghíresebb Baranya egyik idegenforgalmi nevezetessége, az 1790—1795 között épült Drávaiványi templom. Fundamentuma és fala jó erős téglából készült, tetejét gyékény helyett már tölgyzsindely fedi, bádogtornyát sárgaréz virágok díszítik. A viszlói templom mindenekelőtt a körültekintő és eredményes szervező munka miatt érdemel említést. A viszlói hívek előbb gyűjtést indítottak maguk között, majd az uradalomtól felvállaltak egy darab tavaszi szántást az egyház javára. Ezt követően szerződést kötöttek aratásra és ezen kívül még egy darab majorsági föld őszi szántására. így jött össze mintegy 200 forintjuk. A templomhoz elhordták a régi vár köveit, vállaltak minden fuvart és kézi munkát és kereken 2283 forintból kifizették a szakiparosokat és megszerezték a szükséges meszet, téglát, cserepet, fenyő fűrészárut, vasszerelvényeket.

89 Ismét más okból méltó említésre az 1798-ban megépült kémesi templom. A gyülekezet olcsóbb megoldást keresve, az építéshez szükséges kőanyagot először a községben lévő vár romjaiból termelte ki, az így kitermelt építőanyagot azonban a földesúr lefoglalta a maga javára. Ezután messzebbről hordtak nagy munkával terméskövet, de kőből rakták meg mind a templom, mind a torony alapját, sőt kívülről is egészen kőből és téglából épült fel a templom, valamint a torony egész a tetejéig. Amikor azonban az építés munkája bevégződött, 1798. október 24-én éjjel 11—12 óra között, a torony sisakja ledőlt és a templomnak is a torony felől levő részét lerontotta. Új építést kezdtek, új stílusban és most már a toronytetőt szakképzett ácsok készítették/"' Az építészeti változásokra figyelő kutató anyagokra, technológiákra, az egyes nélkülözhetetlenebb pénzügyi forrásokra koncentrál elsősorban. A társadalom egyéni és kollektív szükségleteit kielégítő épületek a lassú evolúció bizonyítékai ugyan, de különböző egyházi és uradalmi források arra ösztönzik, hogy a forráslehetőségek korlátozott volta ellenére, igyekezzék itt is ügyelni a feudalizmus válságának mélyülésével egyre gyakoribbá váló társadalmi konfliktusokra. Egyházi épületek metamorfózisáról szólva ezek az ütközések gyülekezeten belüliek, tehát a társadalom olyan szféráiban keletkeznek, ahova világi források nyomán belátni sem lehet. « . 88 A templomépítéshez: Bm. L. Siklósi uradalom. Praefectus ikt. ir. 1838/1841. 155. cs. 1839. Drávaszabolcs kérvénye 89 Lukácsy 1900. 52—55. felhasználásával. — A vajszlói uradalom községeinek templomépítéséhez Kiss G. 1980. 219. 90 Ráday Lt. Can. Vis. 1886. Kémes