Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei
Ez Személy és Pécsudvard esetén azonban pontatlan, mert Vlásity György plébános Egerágra való érkezésekor Pécsudvardon már iskolát és tanítót talált. 60 Személy községben 1847-ben a tanítói lakás kimeszelésére 24 krajcárért meszet vásárolt. 66 1850. február 19-én a község bírója kiküldetés címén 24 krajcárt vett fel: a „mester" választás ügyében Egerágon járt. Egy hónappal később a „mester fogadásakor" italra 36 krajcárt költenek. 67 Feltételezhető, hogy ezek az épületek az iskola céljára nem voltak megfelelőek, a felszerelésük pedig erősen hiányos lehetett. Ezért nem tartották őket nyilván és új iskolaépület létrehozását sürgették. Pécsudvardon az első népiskola 1854. őszén nyílott. Tipikus parasztház volt, amelyet a község némi átalakítás után erre a célra bérelt (a mai iskola helyén volt). Az első tanítója Horváth János, aki haláláig, 1876-ig működött a faluban 68 A századforduló előtt ez az épület más iskolának nem volt megfelelő. Ezért 1894ben új tantermet építenek, 1913-ban pedig tanítói lakással együtt felépítik a második tantermet. Személy község Lothárdtól elkülönült, önálló iskolája szintén ebben az időben jöhetett létre. Az 1854-es bírói kiadásokban szerepel, hogy az iskola számára egy kályhát vásároltak, amelynek hazaszállításáért 56 krajcárt fizettek. Ugyanebben az évben a tanító lakásához tartozó istálló tetőszerkezetéhez két forint értékben lécet vásároltak, a község lakói pedig nagyobb mennyiségű téglát hordtak össze. 69 1856-ban az iskola kútjának a megásásáért egy forintot, a tanítónak kimért földön (féltelek) lévő bokrok kiirtásáért két tételben (35,20) 55 krajcár napszámot fizetnek ki. 70 Ettől kezdve a falunak önálló iskolája és tanítója van. A tanító és az iskola fáját az 1857-es évben a község a bisei erdőből kívánta beszerezni. 71 Ezt a kötelezettségüket, hogy a saját költségén vágatják ki és szállítják be a fát, egészen az iskolák államosításáig évről évre teljesítették. A tanító az 1861-től 1866-ig a „vasárnapi oktatásért" évente a község pénztárából 21 forintot vett fel. 72 Költségvetés szerint az „iskolai tanszerekre" 1868-ban 31 forint és 46 krajcárt költenek. 73 A vásárlásból azonban nem derül ki, hogy mit vettek. A tanítói lakással egybeépült új iskola építését 1890-ben kezdték, amikor a kijelölt telek bekebelezését elvégeztetik. 74 Az új iskola és a hozzátartozó épületek: tanítói lakás, istálló, pajta, pince, sertésóla, kút - égetett téglából készült. Az iskola mindössze egy tanteremből állt, melynek egybeépült padjai deszkából készültek és az iskola államosításáig használták. Áta és Szőkéd közös iskola megvalósításáról nincsenek adataink. Nem tudjuk, hogy az 1850-es évek táján volt-e folyamatos oktatás. Egy szűk jelentésből olvashatjuk, hogy Szőkéden 1873-ban „díszes alakban" elkészült az iskola. 75 Két évre rá megkötött úrbéri egyezés szerint a szőkédi iskola 2 l f%, az átai 2 4 /g erdő illetményt kap a földesúrtól a „helybeli oskola épületfenntartására". 76 Ez is megerősíti, hogy mindkét helyen, így Átán még a jobbágyság idején volt iskola, mert különben a földesúr az iskola számára nem adta volna meg a község erdőjárandóságát. Az első iskolát Átán 1842-ben hozták létre. 76 Feltételezhető, hogy eredetileg uradalmi vagy községháza volt. A mai iskola helyén volt, melyet 1912-ben építettek. 1862-ig azonban nincs állandó tanítójuk: a kántori, mind a tanítói teendőket a szőkédi és az egerági tanító felváltva látják el. Első tanítójuk képesítés nélküli, Szelek József, aki a horvát nyelvet beszélte. Az 1868. évi XXXVIII. t. cikk értelmében minden községben, ahol iskola működik, iskolaszéket kell létrehozni. Szervezőjük a helybeli tanító és plébános volt. 77 Munkájukról azonban kevés adat maradt ránk. A testület tagjait a tanító javaslatára a plébános és a községi vezetők egyetértésével elsősorban a szülők közül évtizedeken át úgy választották ki - élükön az elnökkel. A jegyzői teendőket mindig a tanító
