Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma
feltöltötték a megürült házakat. Miként tehát az 194ő-os német kitelepítéseknél, úgy az 1947/48-as kitelepítéseknél sem volt tartalékolás az Egyezmény keretében érkezők érdekében. 17 (A megyébe települt szlovákiai magyar családoknak közel az egyharmada még a Felvidéken tartózkodott!) A szovjet zónába történt német kitelepítés kezdetéig érkezett 1400 családot tehát úgy kellett elhelyezni, hogy közben Németország egyik megszállási zónája se fogadta a kitelepítésre kötelezett lakosságot. Ekkor fordult a felvidéki magyarságot fogadó szervek - MÁK Kirendeltség, Földhivatal - figyelme jobban, az FKGP helyi lapjának a támogatásával a korábbi telepesek felé. Mivel a németeket kitelepítő apparátus tőlük független volt — a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott —, a kitelepítéssel történő lakóhelyteremtésről — mint a felvidéki magyar lakosság elhelyezését segítő megoldásról - nem intézkedhettek. Ezzel szemben — összefüggésben a gazdasági állapotokkal, s bizonyos mértékben a közhangulattal — a nem megfelelően gazdálkodó újgazdák kimozdítására viszont láttak lehetőséget. (És ebben hivatkozhattak a felvidéki magyarság érdekeire is.) A telepítő szervek a telepesfelülvizsgáló bizottságok megalakítását, a juttatásra nem méltók kimozdítását, indokolt esetben házcserére kötelezését szorgalmazták. 18 Tervük végrehajtása közben azonban szembetalálták magukat a népszerűségük tetőpontjára érkező, s az újgazdák zömét, köztük a kimozdítandókat is tömörítő érdekvédelmi szervezetekkel. Az MKP — rendelkezvén a belügyi tárcával — községi szinten is hatékonyan tudta támogatni a földművesszövetkezeteket, UFOSZ-okat, FÉKOSZ-okat. Mivel a KGP sajtója a felvidéki magyarok megfelelő elhelyezésének nagy jelentőséget tulajdonított, a telepítő szerveik oldalára állt. A hatalomért folytatott harcban mindkét párt a parasztság minél szélesebb tömegeinek a megnyerésére törekedve, a — gazdasági szempontból tulajdonképpen szükséges — telepesfelülvizsgálatból is politikai kérdést csinált. 19 A MÁK baranyai kirendeltségének ugyan végül sikerült elérnie a bizottságok felállítását, az említettek azonban erősen korlátozták hatékonyságát. Az UFOSZ-ok nemcsak tagjaik juttatásának épségben hagyásáért szálltak síkra, hanem esetenként fedezték őket kishaszonbérleteik visszaadásának megtagadásában is. 20 A kialakult kishaszonbérleti rendszer, amelyet ideiglenes jelleggel a további parlagosodás megállítása érdekében hoztak létre, a felvidékiek földkielégítésének a legfőbb akadályozója lett. 21 A megszorult UFOSZ-vezetőség sem jutott el azonban az „anyanyelvesek" vagyonkorlátozásának (kitelepítésének) követeléséig, „beérték" a mentesítések száma csökkentésének igénylésével. 22 Ebben a helyzetben mégis „nyilvánvaló" volt, hogy amennyiben újabb telephelyekre lesz szükség, úgy ez Baranyában ismét csak a német lakosság valamiféle korlátozásával lehetséges, mégpedig értelemszerűen az „anyanyelvesek" vagyonkorlátozása útján. 1948 elején Baranyában is megkezdődött a 12.200/ 1947. ME. sz. rendelet végrehajtása. 23 Az „anyanyelvesekre" is vonatkozó korábbi szabályozást — a 12.330 / 1945. sz. korm. rendeletet - tekintve igazuk van azoknak, akik megállapítják az új rendelkezésről, hogy megkésve ugyan, de rendezte a helyzetet, véglegesen eloszlatta kitelepítési félelmüket. Csakhogy a szlovákiai magyarok betelepítése szempontjából éppenúgy igaz erről a rendeletről, hogy lényegében nem más, mint egy újabb „helyteremtési" akció. 24 Az 1941-ben magyar nemzetiséget valló németek házait, földjeit és egyéb ingatlanait a rendelet hatályba lépésével zárolták, földalapi tulajdonná tették. A községi népi szervek döntötték el, hogy a nagyobb portával — a felvidékiek letelepítése szempontjából alkalmasabb - ingatlannal rendelkezők közül ki maradhasson helyben, sorstársaival összetelepítve, s kiknek kell más községbe áttelepülniük, hasonló kilátásokkal. 25 Igaz, nekik nem kellett messze Német-
