Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

szemüvegén át nézik s így bizonyos népek szemében meglátják a szálkát is, máso­kéban viszont nem veszik észre a gerendát sem. Ezért tények és igazságok helyett gyakran a kisebb érdekeltek alantas ravaszkodásai érvényesülnek, mint azt a kis­antant államok ellen a Nemzetek Szövetségénél benyújtott magyar panaszok el­utasítása oly meggyőzően megmutatta. 2 d) Hiányzik egy valódi és elfogulatlan világfórum tekintélye. E tekintélyt a Nem­zetek Szövetsége nem tudta magának megszerezni. Együtt járt ezzel a mai nem­zetközi jog fogyatékossága. A világ a jog és a gyakorlat terén egyaránt messze van a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésétől. Ezt egymagában is bizonyítja az, hogy a Nemzetek Szövetsége a maga hatalmas szervezetével a kisebbségi kérdés rendezésének még azt a fokát sem tudta húsz év alatt elérni, melyet a magyar nemzetiségi törvény 76 esztendővel ezelőtt, 1868-ban elért. E Magyarország régi történelmi alkotmá­nyának a szellemében megszerkesztett törvény, a nemzeti és vallási kisebbségek­nek több jogot és fejlődési szabadságot biztosított, mint az 1919-20. évi béke­diktátumok egész rendszere s a Nemzetek Szövetségének azzal egybekötött meddő fontoskodása. A Nemzetek Szövetsége akarat vagy képesség hiányában még azt sem érte el, hogy az úgynevezett kisebbségi szerződések rendelkezéseinek érvényt szerezzen. Az első világháború győztesei az alaphibát azzal követték el, hogy a kisebbségi kérdés nagyobb részét földrajzi, politikai, történelmi és gazdasági egy­ségek szétdarabolásával vélték megoldhatónak, ezzel azonban a kisebbségi prob­lémát szélességében és mélységében csak nagyobbá tették, s életképtelen új, vagy természetellenesen megnagyobbított államok megteremtésével előkészítették Euró­pa és az emberiség mostani katasztrófáját. Épp ezért, teljesen függetlenül attól, hogy ki lesz e borzalmas háború győztese, meg kell állapítani, hogy az eddigi, tisz­tán mechanikus eszközökkel, s még kevésbé egyes államok tetszés szerinti szét­darabolásával a kisebbségi kérdést rendezni nem lehet. A hatalmasok mulasztásai és hibái nem mentesítik Magyarországot saját felelős­ségétől a kisebbségi kérdés rendezésében. Magyarország a török időkben nemze­tiségi állammá lett, sőt a tágabb értelemben vett Magyarország, tehát a magyar birodalom, a Szent Korona országai, Horvátország, Bosznia, Dalmácia és a külön­böző déli bánságok együtt, mindig is nemzetiségi állam, jobban mondva különböző országok és népek bizonyos fajta föderációja volt. A magyar politikai géniusz és az Árpád-királyok ragyogó államférfiúi művészete a mindenkori Magyarország szerencséjére ez ősi államban megteremtette a különböző népek és fajok közti békét (pax hungarica). A világtörténelemnek például valóságos csodája a Ma­gyarország és Horvátország közötti hagyományos egyetértés, azt lehetne mondani, igazi testvériség, mely legalább 700 évig tartott s tulajdonképpen csak a XIX. szá­zadban gyengült meg. A két nép testvériségét a nemzet és nemzetiség eszméjének a francia forradalom szellemében való jelentkezése, a korai liberalizmus ideoló­giája, Bécs rossz politikája, a magyar politika néhány hibája és a horvát szélső­ségesek szakadatlan agitációja rontották meg. A hanyatláshoz nagyban hozzá­járultak Bécs abszolutisztikus törekvései, amelyek érdekében a horvátokat Magyar­ország ellen izgatták és játszották ki, valamint a horvátok túlzó követelései is. Ami a magyarság felelősségét illeti, nyugodtan és jó lelkiismerettel azt lehet mondani, hogy a kisebbségi kérdésben elkövetett hibák elsősorban a kornak tulaj­doníthatók s csak kisebb részben írhatók néhány magyar nemzedék terhére. A korszellem nem kedvezett sem a kisebbségvédelem, sem a belsőb föderalizálódás eszméjének. A XIX. század szelleme tele volt a ,, laissez faire, laissez passer" 3 és az állampolgári egyenjogúsítás eszméjének a mindenhatóságába vetett hittel, sőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom