Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 1944. ÉVI TANULMÁNYA A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL ÉS MAGYARORSZÁG FÖDERALIZÁLÁSÁRÓL TILKOVSZKY LÓRÁNT Magyarország német megszállásakor a fegyveres ellenállást tanúsító BajcsyZsilinszkyt a németek letartóztatták és fogságra vetették, ahonnan csak a Lakatoskormány idején szabadult. A német Biztonsági Rendőrség (Sicherheitspolizei) fogságában lehetősége volt arra, hogy írással foglalkozzék. Német nyelven kellett ezt tennie, hogy tartalmát ellenőrizhessék. így vetette papírra gondolatait többek közt a magyar nép jelleméről, a magyarok és németek viszonyának történelmi alakulásáról. Kitűnő német tudása révén minden nyelvi nehézség nélkül fejtegette ilyen körülmények közt is a magyar történelem egészéből leszűrt felfogását, amely a helyzetére való tekintettel mellőzött élek nélkül is maradéktalan kifejezője volt következetes meggyőződésének. A német fogságban töltött hónapok legjelentősebb — és vázlat volta ellenére legkerekebb - alkotása az a tanulmánya, amelyben a magyarországi kisebbségi kérdésnek az ország belső föderalizálása útján való rendezése átfogó tervét dolgozta ki. Erre vonatkozó elgondolásait megpendítette már utolsó parlamenti beszédeiben is, 1943 végén; Erdély vonatkozásában már részletesen kidolgozott terve könyv formájában is megjelent: 1944 elején Svájcban, angol nyelven, a Kállaykormány külügyminisztériuma sajtóosztályának támogatásával, amely azt a román propaganda ellensúlyozására alkalmasnak találta. Bajcsy-Zsilinszky ezen német fogságban készült eredeti, autográf kéziratai fennmaradtak; az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi (Fond 28/12). Ugyanitt található (Fond 28/15) magyar fordításuk, amelyet Bodor György készített 1959ben. Az ő gondos és megbízható fordításában tesszük ezúttal közzé - mehagyva szerkezeti egyenetlenségeit - Bajcsy-Zsilinszkynek a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról írt német nyelvű tanulmányát (,,Die Minderheitsfrage und die innere Föderalisierung Ungarns"). E Bajcsy-Zsilinszky tanulmány a szerzője által megtett hatalmas ívű politikai pálya tragikus és hősi végpontja közvetlen közelében teszi lehetővé felfogásának megismerését egy olyan kérdésről, amely korának égető problémája volt, amelyre azonban egyfelől a régi beidegzettségek, másfelől az újabb és újabb keserű tapasztalatok hatása alatt még a legtisztább és legjobb szándékú útkeresők is többnyire irreális tervezetekben véltek valamiféle megoldást. Bajcsy-Zsilinszky, akit politikai ellenfelei oly igaztalanul rágalmaztak nemzetiségellenességge, ezúttal is bizonyságát adta a nemzetiségi jogok iránti mély megbecsülésének, és elszántságának azok messzemenő biztosítására, de ő is változatlanul rabja maradt annak az 1918 óta mindenképpen meghaladott gondolatnak, hogy Nagy-Magyarország egykori nemzetiségeinek a régi határai közt helyreállítandó Magyarországon kell