Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

megtalálniuk - és találhatják meg - fennmaradásuk és fejlődésük optimális lehetőségeit. Mentségére szolgál az a körülmény, hogy a szomszédos országok, amelyek nemzetiségpolitikája a kisantant-szövetség fennállása idején is oly sok indokolt súlyos panaszra adott okot (melyekre a Nemzetek Szövetségének tehetetlen „kisebbségvédelme" nem hozott orvoslást), a második világháború éveiben már a legvadabb fasiszta népelnyomás módszereivel ismertették meg az egykor Magyarországhoz tartozott területek nemcsak nemzeti kisebbségi, de saját népi többségi lakosságát is, s a náci Németország által szervezetten - részben annak kifejezett bábállamaiként (Szlovákia, Horvátország, Szerbia) - fogták gyűrűbe Magyarországot, ahol a Bajcsy-Zsilinszky által bírálva ösztönzött Kállay-kormány gyenge és következetlen kísérleteit is az ország nemzetiségpolitikai mulasztásai és bűnei jóvátételére a német megszállás söpörte el. Tanulmánya megírásának időpontjában Bajcsy-Zsilinszky úgy vélhette, hogy a Magyarországgal szemben elkövetett német erőszak lényegesen megjavíthatja Magyarország kilátásait a végső szakaszába lépett második világháború biztos győzteseinél, az antihitlerista hatalmak koalíciójánál, azokkal a szomszédos országokkal szemben, amelyek a németek legszorosabb csatlósai, s amelyeknek az ország megszállásába való esetleges bevonásával a németek hatásosan zsaroltak. Mint tanulmányából kiderül, BajcsyZsilinszky úgy vélte, hogy egy konstruktív tervezet kidolgozása a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak magyar rendezéséről nem lenne hatástalan a békekonferenciára. Bizonyára nem képzelte, hogy Horthy megmaradása kormányzói tisztségében és a német megszállók által az ország nyakára ültetett Sztójay-bábkormány máris semmissé teszi a „Magyarország a németek legutóbbi áldozata" benyomásból fakadható előnyöket, sőt hogy Horthy rosszul előkészített fegyverszüneti lépése nyomán Szálasi hatalomátvétele fogja biztosítani a németek számára Magyarország „végsőkig kitartását" akkor, amikor már a legbuzgóbb csatlósállamokban is fordulatot hajtottak végre, vagy kíséreltek meg hősiesen elbukott nemzeti felkeléssel. Bajcsy-Zsilinszky előtt sem lehetett ismeretlen, hogy az antihitlerista koalíció hatalmai már korábban elkötelezték magukat a német agresszió következtében felbomlott Csehszlovákia és Jugoszlávia helyreállítására. Jugoszlávia esetében bizonyos mértékig számolt is ezzel, s Horvátországra, mint egy - valószínűleg föderatív szerkezetű - jugoszláv állam részére, amely 1918 előtt Magyarországgal különben is csak társországi viszonyban volt, nem is terjesztette ki tervezetét, csak az 1941-ben magyar uralom alá vett Délvidékre. Csehszlovákia helyreállításáról azonban hallani sem akart: egy cseh állam jogosultságát elismerve, a mellett volt, hogy Szlovákia a csehekkel szemben feltétlenül őrizze meg önállóságát, s így építsen ki lazább vagy szorosabb kapcsolatot Magyarországgal, amely nem mondhat le arról, hogy ezt a területet Kárpátokon belüli legközvetlenebb érdekkörében tartsa. Bajcsy-Zsilinszky Csehszlovákia-ellenes fejtegetésein érződik leginkább a szomszéd országokkal szembeni elfogultság, amely az egykori kisantant vezető állama iránt különösen erős volta korabeli Magyarországon. De Bajcsy-Zsilinszkynek a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó 1943. novemberi parlamenti beszéde visszhangjából is kitetszik: sokak szemében már az is szentségtörésnek számított, hogy a Szlovákiával való kapcsolatot másként képzelte el, mint e terület egyszerű bekebelezését. Nem ismerte el Bajcsy-Zsilinszky Erdély Romániához tartozását még Dél-Erdély vonatkozásában sem; tervezete szerint a maga egészében autonóm területet képezne, Horvátországnak az 1868. évi magyar—horvát kiegyezésben biztosított jogállásához hasonló megoldással, vagy önálló államként lenne kapcsolatban Magyarországgal. Kárpátalja is autonóm terület lenne. Részletekbe e tekintetben ez-