Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

ilyen eset fordult elő Barátúr elemi népiskolájában. Egy egész sor községben az iskolaszékek e döntésükről nem voltak hajlandók jegyzőkönyveiket az állami hatóságoknak felterjeszteni.

41 Hasonló jelenségekkel találkozunk a Mohácsi járásban, Tolna megye Völgységi járásában, Somogy németek lakta községeiben. A miniszterelnök 1927-ben levelet írt Fischer Ferenc baranyai főispánnak, amelyben a három megyében előforduló kisebbségellenes döntések és növekedő feszültségekre figyelmeztetett. ,,. . . Fontos kisebbségpolitikai érdekek feltétlenül szükségessé teszik, hogy a hazai német kisebbség kulturális jogai az elemi iskoláztatás terén a gyakorlatban az eddiginél intenzívebben érvényesüljenek."

42 Ugyanebben az időpontban Tolna és Somogy vármegyék főispánjait is megkereste a miniszterelnökség, hasonló szellemű levélben kérve, a falvakban a típusváltoztatások körül elmérgesedő ,,. . . nemzetiségpolitikai viszályok elsimítását, határozott megoldását úgy, hogy minden oldalról megnyilatkozó agitációt törjenek le, s a szülőket a szabad döntésükben ne befolyásolja senki, az iskolaszék pedig akceptálja a kisebbségi tankötelesek anyanyelvét, szülői akaratot..." A miniszterelnökség felsorolta azokat a falvakat, amelyekben a típusváltozásokat szükségesnek tartja azért, hogy az anyanyelvoktatás nagyobb teret nyerhessen. Ezek a következők voltak: Baranya megyében ,,C" típusról a ,,B" típusra történt áttérést Barátúr, Borjád, Csebény, Féked, lllocska, Kán, Kisbattyán, Kisbudmér, Kisjakabfalva, Kisújbánya, Liptód, Lovászhetény, Monyoród, Ófalu, Okorvölgy, Pócs, Pusztakisfalu, Ráctöttös, Sarok, Szajk, Szederkény, Szopok, Tekerés, Villánykövesd, Vókány, Hidor községek iskolájában kellett végrehajtani. Tolna megyében: Mucsi, Alsónána, Belecska, Diósberény, Duzs, Felsőnána, Kalaznó, Keszőhidegkút, Murga evangélikus iskolájában, Apar, Bátaapáti, Belac (,,B" típusról az ,,A" típusra!), Bonyhádvarazsd, Grábóc, Győré, Hant, Kakasd, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Máza, Mórágy, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke Szálka, Tabód Tevel, Váralja, Závod (,,B" típusról ,,A" típusra!). Somogy megyében : Szulok, Bőszénfa, Kerecseliget, Boldogasszonyfa, Szentlászló, Torvaj-Lullapuszta. Délkelet-Dunántúlon tehát hatvankét iskolában látta a miniszterelnök szükségesnek a VKM tájékoztatása alapján a kisebbségi érdekek további megerősítését a tannyelv fokozottabb tanításával. Ezzel sem került nyugvópontra a kisebbségi oktatás. Sem vizsgált területünkön, sem országosan. A miniszterelnökség nemzetiségi osztályának iratait áttekintve látható, hogy tanévenként változásokra kerül sor. Az iskolaszékek, egyesületek (elsősorban a németek kultúregylete!), jobboldali magyar kultúregyletek, igyekeztek a szülőket újra meggyőzni politikai beállítottságaiknak, céljaiknak megfelelően, így országosan is, területünkön is a típusok állandó változását figyelhetjük meg. Az iskolaszékek hozzák a változtatást, amelyet gyakran be sem jelentettek felsőbb egyházi iskolafelügyeleti hatóságaiknak. Más esetekben a megyei állami iskolafelügyelettel vívtak küzdelmet, tiltakozva annak a felekezeti iskolák jogaiba való beavatkozásuk miatt. 1931-ben pl. a VKM illetékes osztálya gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknek részletes jelentést küldött az országosan folyó típusváltozásokról, azok körül kialakult politikai küzdelemről. Baranyai vonatkozásai is vannak a jelentésnek. Pl. Liptódi katolikus elemi iskola 1924 és 1930 között négy alkalommal változtatta meg a tanítás típusát, hol ,,B", hol ,,C" típus szerint tanítottak. Hasonló esetekről adott tájékoztatást Petri Pál államtitkár a miniszterelnökségre Magyarbóly, Tékes, Kisbudmér, Nagybudmér, a Tolna megyei Csibrák iskoláival kapcsolatban.

43 Az 1928/29-1930/31 közötti tanévek tapasztalatai végül a kultuszminisztérium