Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

a VKM által a királyi tanfelügyelőséghez küldött leirat ismételten hangsúlyozta, hogy a nem magyar tannyelvű iskolákban az anyanyelvi oktatás rendszerét mindaddig a jelen állapotban kell fenntartani, kerülve minden olyan intézkedést, amely a nemzetiségi lakosságban ellenszenvet váltana ki, amíg a kormányzat az 1920. I. Tc. alapján részletesen nem szabályozza az e téren tapasztalható ellentmondásokat, jogtalanságokat. . ."

34 Az első konkrét helyi hivatkozást találjuk ezen iratokban arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi tanulók tanításának sikere céljából a vallás- és közoktatási minisztérium rendeletileg fogja megállapítani a kisebbségi nyelv tanításának módozatait, a megvizsgált és szülők által igényelt mértékű anyanyelvi tanítást. A tanfelügyelőséghez érkezett 1922. januári leirat pedig már utal arra is, hogy ,,. . . a tanításnál fennálló általános érdekek, a kisebbségi nyelv részbeni érvényesítése céljából, különböző típusú iskolákat fog felállítani, amelybe való beiratásnál a szülői akarat, s az iskolahatóságok véleménye fog döntő tényezőül szolgálni . . ."

35 A VKM végrehajtási utasítását, az iskolák típusba sorolását 1923. augusztus 24én kelt 110.478/1923. VKM sz. rendelet alapján indították meg. Az ,,A" típus a kisebbségi (anyanyelvi) tanítás ideális formációjának nevezhető, amelyben a magyar nyelv rendes kötelező tantárgyként került előadásra.

36 Az ún. ,,B" típus vegyes, kisebbségi és magyar tanítási nyelvű iskola volt, a ,,C" típus magyar tanítási nyelvű iskola volt, amelyben a kisebbségi nyelv (anyanyelv) rendes és kötelező tantárgy, az összes tárgyak nyelve magyar. A hittan tanítását a rendelet nem érintette, az továbbra is az 1914. április 24-én életbelépett 1797/1914. VKM ein. sz. rendelet alapján mindenütt anyanyelven folyt.

37 1920-1923 közötti esztendőket Délkelet-Dunántúl nemzetiségek lakta vidékein az iskolaügyben kiéleződött küzdelem jellemezte. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája hatásaképpen az anyanyelvoktatás megerősödött, olyan jelentékeny eredményeket ért el, amelyek az ellenforradalmi időszak negyedszázadán éreztette hatását. A nemzetiségi ellenes reakciós erők, mint a Terület Védő Liga, amely számtalan beadványával ostromolta a megyék politikai vezetését, ösztökélve azokat az iskolákban folyó anyanyelvi tanítás megakadályozására, 1923 után is lépéseket tettek, támadták az új oktatási szisztémát.

38 Az 1923-ban elrendelt új kisebbségi iskolatípusok megvalósítása nem ment simán, a központi kormányzati akarat megvalósításának útjában számos tényező állott. A legkülönbözőbb politikai irányok, helyi csoportok nacionalista vagy éppen a nemzetiségi túlzó tényezők, egyházi és községi, sőt egyéni érdekek is keresztezték a megvalósítás útját. Kétségtelen tény, hogy alig akad olyan elemi iskola, ahol küzdelem nélkül alakul ki az új szisztéma. Hegyhátmaróc, Tófű, Szárász községekben ,,C" típus szerint folyt az 1924/25. tanévben az oktatás, a Ráckozárban megvalósított ,,A" típus hívei, az evangélikus lelkész és iskolaszék az előbbi községekben is agitáltak a ,,C" típus megváltoztatásáért. Hangsúlyozták, hogy legalább a ,,B" típust követeljék, amely még mindig nem fejezi ki ,,. . . igazi népi érdekeiket".

39 A köblényi iskolaszék a Deutsche Kultur Verein agitációjának hatására, 1925. szeptember 16-án az 1923-ban elfogadott ,,B" típus helyett az ,,A" típus bevezetését követelte az egyházi főhatóságoktól. Amikor a felső rendelkezések késtek, maga döntött az ,,A" típus mellett. A német egyesület tagjai titkos megfigyelés alatt tartották az iskolát, hogy a tanítót ellenőrizzék, valóban az ,,A" típus szerint tanít-e?

/l0 Előfordult eset, hogy a magyar túlzók agitációjára (plébános és tanító) a teljesen indokolt új oktatási rendszert nem vezették be, vagy ,,B" típus helyett ,,C" típust létesítettek. 1925. októberi magyarhertelendi körjegyző jelentése szerint