Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében
23. A hegyhátmaróci katolikus elemi iskolában az I. osztályban a tanítás tisztán németül folyt, II—Vl-ban vegyes tanítási szisztéma volt 1923-ig. 24-25. A ráckozári és tófűi evangélikus elemi iskolában 1919. szeptemberétől német tannyelvre történő átváltás 1923-ig fennmaradt és ezt a Tolna-Somogy-Baranya evangélikus egyházmegyei alesperesi tanügyi leirat megerősítette. Korábban teljesen magyarul tanító iskolában egy év leforgása után a nyelvi nehézségek megszűntek, mivel „. . . a szülői házból a német anyanyelv teljes birtokában voltak az iskola tanulói . . ." 26. A gerényesi evangélikus elemi iskolában 1919. szeptembertől az előzőekben hivatkozott 4044/1919. ME. sz. rendelet alapján tértek át a teljes német nyelvű tanításra. A magyar nyelv tantárgyként került oktatásra. 1920- ban, 1921-ben sem került sor a kisebbségi jellegű iskolák tannyelvének megváltoztatására, a német tannyelv megszüntetésére a felsorolt iskoláknál. Hasonló volt a helyzet a Somogy megyéhez tartozó Szentlászló, Antalszállás, Almamellék, Bonya, Gadács, Kerecseliget, Somogydöröcske, Szulok községekben lévő elemi iskolákban, a Tolna megyei Alsónána, Bikács, Bonyhádvarasd, Börzsöny, Györköny, Hőgyész, Kéty, Kocsola, Majos, Murga, Szálka, Tevel községekben működött elemi iskolákban. 1921- ben, 1922-ben megsokasodtak azok a felterjesztések, amelyeket elsősorban közigazgatási szervek, kerületi egyházi tanügyi tisztviselők, a királyi tanfelügyelőségek nyújtanak be a vármegyék közigazgatási bizottságaihoz, kérve vagy követelve az egységes rendelkezések kiadását a tannyelv kérdésében. A Baranya megyei közigazgatási bizottsághoz érkezett terjedelmes jelentésekben a főszolgabírók, a tanfelügyelők többek között azt hangoztatták, hogy ,,. . . a magyar kormány nem hajlandó az oktatás nyelve kérdésében határozott álláspontot elfoglalni és maga is tápot ad azon felfogásnak, hogy az oktatás nyelvét minden egyes iskolaszék maga jogosított meghatározni. Ennél fogva az egyházi főhatóságok az iskolaszékek helyi intézkedéseibe nem avatkoznak be . . ." 2!J Máskor azt hangoztatták, hogy a kisebbségi nyelvek térhódítása saját gazdasági és kulturális érdekeik ellen van. A magyarsággal való kapcsolatuk gyengül, a közéletből kiszorulnak. Ezek a felterjesztések tagadták, hogy az anyanyelvi igények a népből indulnak ki. Az iskolaszékek vezetőit nemzetiségi mozgalmak ébresztésével vádolták stb. Jellemző, hogy egyetlen tanfelügyelői vagy közigazgatási tisztviselő sem fogalmazta meg a németek, horvátok, szerbek anyanyelvi igényeinek jogosságát, nem született ezekben a beadványokban egyetlen javaslat sem, amely méltányolta volna a valóságos népi igényeket, amelyek az 1918. november—decemberi szülői döntésekben rejlettek, vagy a Tanácsköztársaság alatt született testületi határozatokban láthatók. Mániákusan hangoztatták a polgári demokratikus forradalom előtti állapotokhoz - amelyet egyedül törvényesnek tartottak — való visszatérést, amely egyenlő lett volna pl. a fentebb felsorolt iskolák döntő többségénél a teljesen magyar tannyelvre való átállással. Baranya megye meg nem szállott területén működött alispán, valóságos katasztrófának tartotta az 1920. I. törvénycikket, amely a 16-18. §-aiban elrendelte, hogy ,,a nyelvi kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok nem korlátozhatók abban, milyen tanítási nyelvű intézetet választanak a maguk számára". A 17. §-a pedig megerősítette az egyházakat, községeket, egyesületeket és magánosokat az iskolafenntartás jogában. Ezekben az iskolákban a magyar nyelv kötelező oktatása mellett anyanyelvüket szabadon használhatták. A 18. §-ban a törvény kimondta, hogy ,,40 kisebbségi tanköteles esetén, a magyar nyelv kötelező oktatása mellett az anyanyelv részben vagy egészben tanítási nyelvül alkalmazható". 30 Hamarosan azonban új, döntő politikai ügyek kényszerítették a megye vezeté-