Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében
Lotits írt és Csernyai M.—Doppler Róbert fordítottak. A rutén nemzetiség részére szerbek írták a tankönyvet, a bácskai szlovákság tankönyveit a fentebb említett szlovák munkaközösség. 20 A IV. osztály új tankönyveit 1920. végére adták ki. A magyart Kvasz István, a német olvasókönyvet A. Jorgovity készítette. 21 1920-1921 között rendszeresen ellenőrizték az új tankönyvekkel folyó tanítást. A szerb nacionalista beavatkozás természetesen széles körű ellenállást váltott ki nem csak a magyar tanítóság körében. Németek, horvátok, sokacok sérelmezték a tanításba történő beavatkozás formáját, az új tankönyvek nagyszerb szellemét bírálták. A magyar zászlók és címer elégetését megtagadták, vagy nem hajtották végre stb. A szerb kormányzat az ellenállás lecsillapítására nemcsak erőszakos módszerekkel lépett fel, hanem a megszállt területre a pedagógusfizetések felemelését helyezte kilátásba, továbbá a drágasági pótlék felemelését. 22 Mindezt 1919. végén hűségeskü letételéhez kötötte. 1920-ban kiadott rendeletet tanulmányozva látható, hogy már a hűségeskütől is eltekintettek, csak az új tanügyi rendeletek szerinti tanítást, az új tankönyvek használatát írták elő feltételként. 23 Ezt a rendszeres ellenőrzés miatt a pedagógusok többsége vállalta. A meg nem szállott és a szerbek által megszállt terület oktatásügyét vázlatosan áttekintve megállapíthatjuk, hogy az a háború előtti egységes viszonyokhoz képest, nagy változásokon ment át Délkelet-Dunántúlon. A polgári forradalom tanügyi rendelkezései, a Tanácsköztársaság iskolapolitikája, az annexióra törő szerb impérium tanügyi rendeletei által bemutatott viszonyok, mélyen érintették a terület magyar és nem magyar népeinek oktatásügyét, a tannyelv kérdését. A meglehetősen ellentmondásos helyzet, amely 1919. után magyar fennhatóságú területen kialakult, majd a szerb megszállás megszűnése után 1921 augusztusában a visszakerült területen jellemző volt, arra késztette az ellenforradalmi kormányzatokat, hogy fokozott figyelmet szenteljenek az oktatáspolitikai kérdéseknek. Ezek között is a nemzetiségi oktatásügy rendezésének. A polgári demokratikus forradalom, a Népköztársaság oktatásügyi rendeletei, különösen a Tanácsköztársaság oktatáspolitikai döntései a nemzetiségi oktatásügyben nagy, elvi jelentőségük mellett, a gyakorlatban azzal jártak, hogy az alsófokú iskolai hatóságok mindenütt hozzájárultak, sőt elősegítették az anyanyelvi oktatás bevezetését. Az 1918 előtti állapotokhoz képest 1920-as évek legelején Baranya, Tolna, Délkelet-Somogy iskoláiban, elsősorban a német nemzetiségű falvakban vagy teljesen német tannyelven, vagy zömében német nyelven folyt az oktatás. A szerb iskolákban 8 községet kivéve, tisztán szerbül történt a tanítás. A területen a horvát (sokac, bunyevác) iskolákban is jelentős mértékben javult az anyanyelvi oktatás aránya. A megszállás alól az országhoz visszakerült iskolákban anarchikus állapotok uralkodtak. A baranyai és dél-somogyi német, horvát, magyar tannyelvű iskolákban a kötelező szerb nyelv oktatását, a használatban lévő háromnégy fajta és nyelvű tankönyveket, a falvak nemzetiségi arányainak nem megfelelő anyanyelvi oktatást kellett rendezni. A hatalomra került szakszervezeti kormány pár napos ténykedése nem hagyott nyomot a terület iskolaügyi fejlődésében. Bár egy miniszterelnöki rendelet másolata a sásdi alispáni hivatalhoz címezve arról is szólt, hogy a németek jogi helyzetére vonatkozó rendeletek továbbra is érvényben maradnak. 24 A Friedrich István vezette első burzsoá kormány már 1919 őszén 4044/1919 sz. M. E. rendelettel sietett az első kisebbségi intézkedést megtenni. Ha nem is konkréten, de általánosságban van utalás a „kisebbségek nevelési . . . céljának" anyagi támogatásáról. 25 A 209.494/1919. VKM sz. rendelet azután figyelembe kénytelen venni a Tanácsköztársaság oktatáspolitikájának nemzetiségi vonatkozásait, hatá-
