Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

sót, az anyanyelvi oktatás terén bekövetkezett fejlődést, továbbá azt a valóságot, hogy egyes körzetekben a lakosság maga döntése alapján késztette az elsőfokú iskolahatóságokat az anyanyelvi oktatás bevezetésére. Ezért e rendelet kimondta: ,,. . . a nemzeti kisebbségek nyelvének a népoktatás terén a legteljesebb érvényesülést biztosítja. A nem magyar oktatási nyelv bevezetése a nem magyar ajkú községekben kötelező . . .". Ez elsősorban az iskolafenntartó egyházi és községi elsőfokú hatóságok részéről ellenállást váltott ki, amit némi módosítás követett: ,,. . . a lakosságnak joga van az eddigi tanítási nyelvet megtartani . . ." beszúrással 1919 decemberében az egyházi tanügyi hatóságok Baranyában is megkapták.

26 A rendeleteknek érvényt szerezni az iskolafelügyelet feladata volt. A rendeletek egymásnak ellentmondtak, az egyházmegyei iskolahatóságok pedig továbbra is az 1918, 1919. évi utasításaik és körleveleikben megfogalmazott döntéseik alapján kezelték az egyes iskolák tanítási nyelvének ügyeit. Ezt toleranciából, a hívek közötti „közbéke fenntartásából" kiindulva tették, valamint abból a helyzetből, hogy a kormányzat nem lépett fel ebben a kérdésben erélyesen, a nacionalista alsófokú egyházi, községi iskolaszékek szájaíze szerint. A püspökségek a Jászi Oszkár nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter, majd Lovásszy Márton vezette VKM utasításait a tannyelvvel kapcsolatban maguk is jóváhagyták 1918. és 1919-ben. 1920-ban és 1921-ben nagyon kényes politikai feladat lett volna akár a pécsi, akár a veszprémi r. kat. vagy szombathelyi ev. püspökségnek, mint felekezeti egyházi iskolai főhatóságnak visszavenni a tannyelv terén adott jogokat. Több adatunk van arra, hogy Baranyában, Tolnában, sőt Somogyban a közigazgatási hatóságok, az alsófokú iskolaszékek vezetőinek beadványaira a vármegyei közigazgatási bizottságokhoz fordulnak, kérve a kisebbségi tanítási nyelvrendeletek megváltoztatását, az 1918, 1919, sőt az előbbiekben említett Friedrichkormány alatt kiadott 4044/1919. sz. rendeletek visszavonását, a magyar tannyelv újbóli bevezetését a német vagy más tannyelv rovására.

27 A tényleges helyzet bemutatására - reprezentatív felmérésnek tekinthető — északbaranyai községek közül huszonhatot választottunk ki, ahol a kisebbségi tannyelv alakulását vázoljuk 1918-1921 között. 1. Püspöknádasdi rk. elemi iskola: 1918. december 8-i iskolaszéki határozat, német tannyelvű iskolát állít fel a korábbi magyar helyett. A Pécsi Püspöki Hivatal 1919/1. sz. rendeletével jóváhagyta. A 111—IV. osztályokban a magyar, mint kötelező tantárgy szerepelt. 1919/1920. tanévben a községi iskolatanács visszaállítja a régi gyakorlatot. 1920 februárban a nemzetiségi kisebbségi miniszter rendeletével visszaállítják a német tanítási nyelvet. A Tolna megyei püspöki helynök körlevélben jóváhagyta az új tannyelvi szisztémát. 1920. május 16-án az iskolaszék is úgy döntött, hogy a folyó tanévben maradhat a német tannyelvű rendszer, 1920/21. tanévtől azonban megváltoztatják, 1918. előtti állapotokat vezetik újra be. A vármegyei tanfelügyelőség 1920 októberében elrendelte a magyar tannyelvű oktatást. A rendelkezést azonban 1923-ig nem hajtották végre. 2. Zsibriki evangélikus elemi iskolában 1919. márciusát követően a német tannyelv került bevezetésre. A tanfelügyelőség rendelkezését nem hajtotta végre az iskolaszék. A tanító minden rendelkezés nélkül hetente két alkalommal magyar olvasást és írást tanított. 3. Az óbányai katolikus elemi iskolában a tanító az 1920-ban kiadott kisebbségi minisztériumi rendeletre hivatkozva a német tannyelvű oktatásra tért át, amelyet a szülők is támogattak. 1921-ben ígéretet tett, hogy a magyar tannyelvet fokozatosan bevezeti. 4. A hidasi evangélikus elemi iskola Lovászy Márton 1918 novemberi körtáviratának hatására, amely lehetővé tette az anyanyelvi oktatás bevezetését, a német tannyelvű oktatásra tért át. A Tolna megyei tanfelügyelőség 1918 decemberben sürgette Lovászy körtáviratának végrehajtását számos baranyai iskolában. A Tanácsköztársaság alatt májusig, az iskolák bezárásáig zavartalanul folyt a német tannyelvű ok-