Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

ezeréves alkotmányra hivatkozással: ,,Szent István... átvett mindent a nyugattól, ami szükséges volt, hogy a népek közösségébe illeszkedhessek bele ... de ugyanakkor féltékenyen őrködött, hogy az új magyar államiság valamiképpen függő viszonyba ne kerüljön és magán az államon belül a magyarság szupremátusát őrizve, életet és lehetőséget biztosított azoknak is, akik nem tartoztak a törzsökös magyarság körébe".

136 A nagynémet gondolat behatolására való reagálás helyet kapott a pécsi iparosés mohácsi szabadlíceumi rendezvényeken is, melyek kiemelkedő állomása Krisztics Sándor egyetemi tanár előadása volt a „pánszlávizmus és pángermanizmus"ról, amiből azonban az utóbbi veszélyességén és aktualitásán volt a hangsúly, mert „Oroszországban a pánszlávizmus nemzeti tartalmát egyelőre elnyomta a kommün világnézeti tartalma". A német imperializmus célkitűzései először az országgal határos területeken, az idegen államhatalmak alatt álló németségnek és Ausztriának visszacsatolására irányulnak, majd a birodalom nemzetiségeinek elnémetesítése következik, végül a világban élő németek a németség számára való megtartásának megszervezése. Közép-Európa számára a Grossdeutschland megvalósulása a „csekély értékű népek" - magyarok, csehek, tótok — kipusztulását hozza. „Ausztria beolvad a nagy német birodalomba . . . Magyarország magyarlakta része Markgraftschaft Ungarn címen kebeleztetik be... külön diktatórikus kormányzattal". Hitlernek azonban még kedvezőbb lenne, ha a magyarok ellenállnának, mert ez jogcím lenne a kiirtásunkra.

137 Darányi és Kánya november végi németországi utazása és a róla kiadott hivatalos kommünikék — s a Dunántúl értékelése is — igyekeztek szétoszlatni az aggodalmakat: „Jó viszonyt tartunk fenn Németországgal, de mint szabad állam tartjuk fenn ezt a jó viszonyt. . . Megvan a magunk államelképzelése, amiről tudjuk, hogy a magyar nép boldogulásának útja".

138 A Magyar Nemzeti Szocialista Párt megalakulása, Szálasi elítélése és azt követően a németországi lapok rokonszenvtüntetése viszont már a Dunántúl számára is felvetette a leendő „gyarmati viszony" rémképét.

139 A vármegyében működő ellenzéki pártok közül a legélesebb reagálás az 1937 januárban alakult Egyesült Keresztény Párt részéről történt. A megyében körözött „Felhívás"-ban a közeli Anschluss bekövetkeztének veszélyét hazánk gazdasági, politikai gyarmattá válásával kötötte össze.

140 A párt az október 10-i körmendi ellenzéki gyűlésen a Kisgazdapárttal is megtalálta a közös nevezőt, Ausztria és Magyarország új együttműködési alapjaiban — nem a monarchia, nem a Habsburgház, hanem a törvényes királyság (II. Ottó) helyreállításában.

1

''

11 Ez a gondolat volt a párt novemberi pécsi nagygyűlésének alapmotívuma is, ami kiegészült az európai diktatúrák és az ország szövetségi kapcsolatainak elítélésével. A Magyarország és Ausztria függetlenségének szempontjából sorsdöntőnek tartott „Drang nach Osten" gátjául azonban az egyesülésen kívül csak az a reménytelen vágyakozás szerepelt, hogy ha „Németország gyarmati követeléseit teljesítenék, az lemondana kelet felé való terjeszkedéséről".

142 A pángermán propagandától való félelmet növelte a Kameradschaft aktivitásának további erősödése is, amihez nem utolsósorban a kormány és a közigazgatás nemzetiségpolitikájának változatlan merevsége is hozzájárult. Johannes Huber 1937. szeptember 10-i, a Neues Sonntagsblattban megjelent levele, majd szeptember 14-én Gratz Darányinak benyújtott memoranduma kifogásolta az iskolarendelet végrehajtásának és az Egyesület munkájának akadályoztatását, a névmagyarosítások érdekében folytatott erkölcsi nyomást, mert mindezek csak a radikális szárny befolyásának további növekedését eredményezhetik. A pángermán agitációkkal pe-