Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

A vita a két párt képviselői között a júniusi képviselőház megajánlási törvényjavaslat tárgyalásán robbant ki. Eckhardt vádjait — választási visszaélések, csendőrbrutalitás, a németajkú lakosság üldözése - a szalántai képviselő, Brogly József utasította vissza és a nemzetiségek egyenjogúságából kiindulva külpolitikai szempontból (Németország) is károsnak tartotta. Nemcsak a hatóságok erőszakos közbeavatkozását tagadta, hanem véleménye szerint néhány községben éppen a NEPjelöltre szavazók félnek az ellenzék bosszújától.

25 A választások után a Kisgazdapárt vezetőinek egységes felfogása a nemzetiségi kérdésben differenciálódik. Egy részük véleménye — pl. Riesz Ádámé - közelít a kormánypártéhoz s a gyűléseken hangoztatják, hogy az 1935 decemberi kisebbségi iskolarendszer bevezetésével — egységes, vegyes tannyelvű oktatás — az anyanyelv használata teljes és tökéletes megoldást nyert és ennek további emlegetését politikai agitációnak tekintik.

26 Czirják Antal, Nagy Ferenc, Schaff Károly viszont Eckhardt nézeteit követik. Czirják szerint amit a közigazgatás pángermanizmusnak nevez, az nem más, mint az a törekvés, hogy ,,a svábok egyenlő jogokat akarnak a nyelv és a közigazgatás terén". Példákat is hoz a helyi szervek visszaéléseire és a „basáskodó jegyzők" tevékenységét nevezi pángermanizmusnak.

27 Eckhardt szeptemberi baranyai körútján a pángermanizmus belső létét már csak a kormányzó párt találmányának nevezte, amely „kizsákmányoló politikájának zavartalan folytatásához egyenetlenséget szít a földmíves lakosság között". Rámutatott arra is, hogy az erőszakos nemzetiségpolitika a revízió megvalósulását is veszélyezteti, mert „az idegen nyelvű népek nem vonzódnának többé az ország felé", és követelte, hogy a nagynémet agitációkkal szemben a kormány ne a nemzetiségi területeken éljen retorziókkal, hanem Berlinben tiltakozzék.

28 A választások eredményei és ebben a „hitlerista agitációk" kiemelése, illetve a velük szemben való fellépésnek a „közvélemény részéről" történő követelése hozzájárulhatott Baschnak(a Volksbildungverein főtitkárának) - „a magyar nemzet meggyalázása miatti" — 1933 vége óta húzódó perének ismételt napirendre tűzéséhez. A közvéleményt a fővárosi és Tolna megyei lapoknak a választások előtti támadó cikkei képviselték, melyek sürgették, hogy az első fokon 1934 szeptemberében elítélt főtitkár bűnperét a pécsi tábla minél előbb tűzze ki tárgyalásra. A vád alapját Baschnak 1933 novemberében Bátaapátiban tartott előadása képezte, ahol bírálta a névmagyarosításokat, melyek szerinte kényszer alatt történtek. Az ítélet súlyosbításához egyébként hozzájárulhatott az is, hogy — a főjegyző szerint — „a környéken azóta magyarellenes hangulat uralkodik", valamint — a védelem megállapítása — „ a közvélemény hatása" is befolyásoló tényezővé lépett elő. A főtitkárt öthónapi elzárásra és Bátaapátiból való kitiltásra ítélték.

29 Az országgyűlési választások kimenetele, valamint a választások előtt és alatt a villányi, magyarbólyi, mohácsi kerületek német nemzetiségeinek sokszor pángermanizmusnak titulált kulturális tevékenysége,

30 ugyanakkor Németországnak — a „Volksgruppenrecht" alapján — a hazai németség mozgalmaiba beavatkozása tovább merevítették a közigazgatás nemzetiségpolitikáját. Erre az előzményt Gömbös szeptemberi berlini látogatása szolgáltatta, ahol a miniszterelnök sikertelen kísérletet tett a német nemzetiség ügyeibe való beavatkozás és az utódállamok német és magyar kisebbségei együttműködésének megvitatására. A kitérő válaszokból azt a következtetést vonta le, hogy a német fél elvesztette érdeklődését ez iránt és így határozottabb rendszabályokat lehet hozni a német agitátorok ellen. Ez volt már az augusztusi minisztertanácsi ülésen hozott — Kozma által előterjesztett - irányelvek alapgondolata is, ami Baranyában 1935. október 23-án a „külföldiek fokozottabb ellenőrzéséről" kiadott főispáni bizalmas utasításban csapódott le.

31 Az