Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

vát-Szlovén Királysághoz való csatolását. (Az ide vonatkozó bizalmas iratanyagot elmulasztották elvinni vagy megsemmisíteni.) A Pécsi Est 1919. augusztus 13-i száma pedig közli, hogy ,,A Szabolcsbányatelepen f. hó 10-én megtartott népgyűlés határozata alapján alulírott megválasztott bizalmi férfiak azon kéréssel fordulnak 4300, azaz négyezerháromszáz bányamunkás nevében a szerb hatósághoz, hogy Pécs városát és a Pécs vidéki bányatelepeket (nevezetesen Pécsbányatelep, Mecsekszabolcs, Somogy-, Vasas-bányatelepeket) Jugoszláviához csatolják, egyúttal kérjük, hogy ezen határozatot haladéktalanul a párisi békekonferencia elé vigyék." Ezt a nyilatkozatot 22 bizalmiférfi írta alá, az újság ezek közül csak Purger József és Waldinger Béla nevét közli. A határozatot külön futárral küldték Párizsba.

36 Az annexiós törekvések mozgatója Pécsett Dobrovits Péter (Petar Dobrovic) ottani születésű, szerb nemzetiségű és görögkeleti vallású festőművész volt. A szociáldemokrata pártnak nem volt tagja. Büntető eljárás folyt ellene az 1918. májusában kitört pécsi katonai zendülésben való részvétele miatt, amelyet azonban az őszirózsás forradalom győzelme után beszüntettek.

37 Dobrovits Péter 1919. augusztus 14-én 18 órára Mecsekszabolcson népgyűlést hirdetett, amelyre el is jött 150 bányász, 100 nő, 30-40 katona, 2 civil (nyilván szerb detektívek) és 2 szerb tiszt is megjelent. Itt hangsúlyozta munkásbarát tevékenységét, majd felszólította a munkásokat, hogy írjanak alá olyan határozatot, hogy kívánják Pécs és vidékének Jugoszláviához való csatolását. Ezt a rezoluciót Belgrádba és onnan Párizsba kell vinnie. Nem érdekük tűrni a fehér terrort, ezért kell Jugoszláviához csatlakozniok. A hallgatóságból azonban e szónoklat folyamán többször közbeszóltak és ellentmondtak Dobrovitsnak, aki őket nyersen rendreutasította. Waldinger Béla főközbeszóló megemlítette, hogy Rojtner pécsbányatelepi főbizalmit felszólította a határozat aláírására, aki azonban megtagadta. (A 36. sz. jegyzet szerinti, 22 bizalmiférfi által aláírt folyamodványról van szó.) A jelenlevők még a beszéd folyamán oszladozni kezdtek, úgy, hogy az aláírások gyűjtését meg sem lehetett kezdeni. Másnap délelőtt Pécsbányatelepen volt bányamunkásgyűlés, csekélyszámú résztvevővel, amelyen Waldinger Béla bizalmiférfi a jelenlevőket felszólította, hogy írják alá azon nyilatkozatot, hogy kérik a Jugoszláviához való csatolást. Tóka somogyi bizalmi azonban azt mondta, hogy a megszállásra való tekintettel az aláírásokkal nem kell sietni, erre ráérnek, ha azt tapasztalják, hogy Magyarországon a fehér terror tartósan hatalmon marad. Az ellenzés hatására, a jelenvoltak többsége úgy döntött, hogy nem írja alá a Pécsnek Jugoszláviához csatolását kérő határozatot. Augusztus 17-én ugyanott megismételték a gyűlést, ekkor már 300-400 résztvevővel. A gyűlés folyamán beérkezett Dobrovits, propagandabeszédet tartott az annexió mellett és méltatlankodott, hogy az erre vonatkozó határozatot eddig csak hatvanan írták alá. Ki is jelentette, hogy ha nem fogják aláírni, bejönnek a fehérterroristák Pécsre és lógni fognak. Erre Tóka bizalmi ezt válaszolta: „Akkor legalább mint becsületes magyarok halunk meg." Ekkor Dobrovits szidalmazni kezdte Hajdú Gyulát, mire Vogt Adolf főbizalmi közbevágott, hogy Dobrovits Hajdúnak köszönheti életét (ő volt a védőügyvédje). Utána még Dobrovits a reá jellemző nagyzolással kijelentette, hogy Szerbia mint szocialista állam az internacionálé alapján áll. Vogt visszavágott azzal, hogy akkor nem küzdött volna az antant oldalán a magyarországi bolsevizmus ellen. Dobrovits néhány nap múlva ismét megjelent Pécsbányatelepen és az ottani szerb katonai parancsnokságra hívatta Vogt Adolf és Rojtner Antal főbizalmiakat. Vogt a szóváltásuk után nem mert elmenni, mert attól félt, hogy őt, mint az annexiós határozat egyik ellenzőjét le akarja tartóztatni. Rojtner azonban megjelent,