Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

használta.

10 Ez a szerv az önrendelkezési jogra való hivatkozással és a szerb királyi fegyveres erők támogatását élvezve, megkezdte a magyar közigazgatás felszámolását. A Narodna Uprava Pécs városát is a Bánát-Bácska—Baranya államhoz, illetve a Szerb Királysághoz tartozónak akarta kezelni. A pécsi Nemzeti Tanács válaszul december 3-án együttes ülésre hívta össze a pécsi hatóságokat és társadalmi egyesületeket, amely ,,néphatározatban" tiltakozott az ellen, hogy Pécs városa „Magyarország területétől elszakíttassék és akár Nagy-Szerbiához, akár bármilyen más államalakulathoz csatoltassék." Ezt azután Pécs város törvényhatósági bizottsága és Baranya minden községe is magáévá tette. A néphatározatot küldöttség nyújtotta át a pécsi szerb katonai állomásparancsnoknak. Erre azzal reagált, hogy másnap szerb határrendőrökkel letartóztatta a pécsi társadalom kilenc vezető személyiségét, köztük Hajdú Gyulát és Doktor Sándort, négy napig fogva tartották őket, majd egy Belgrádból kiküldött katonai ügyész hallgatta őket ki. Ezután szabadonbocsátották mindannyiukat, anélkül, hogy a letartóztatást, vagy annak a megszüntetését megindokolták volna. Az állomásparancsnokot kicserélték ugyan, de egyúttal megerősítették a baranyai helyőrséget is, a nemzeti tanácsokat pedig a BBB (Bánát-Bácska-Baranya) egész területén feloszlatták.

11 A Narodna Uprava elmozdította állásukból a magyar kormány által kinevezett kormánybiztosokat, Baranyába és Duna-Dráva szögébe pedig Pandurovic Vladiszláv ügyvédet kormánybiztos főispánnak, Raie Szvetiszlávot pedig alispánnak nevezte ki. Mind a ketten jól ismerték a helyi viszonyokat és tökéletesen beszéltek magyarul. Hivatalukat 1919. január 17-én vették át. Pandurovicnak pécsi magyar nő volt a felesége, egy ideig a pécsi honvédhadapród-iskolában volt tanár, majd a honvédségből kilépve, Boszniában folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az első világháborút az osztrák-magyar hadseregben végigharcolta és őrnagyi rangban szerelt le. Raie korábban a budapesti honvédelmi minisztériumnak volt a tisztviselője.

12 A Narodna Uprava által kinevezett új községi jegyzők Baranyában mind bácskaiak voltak, akik természetesen tudtak magyarul. 1919. január 27-én a Narodna Uprava a pécsi városházára kitűzette a szerb zászlót, ami a lakosság között nagy konsternációt keltett. Pécs város polgármestere, dr. Nendtvich Andor emiatt tiltakozott a Narodna Uprava elnökénél, dr. Lalosevits Jánosnál és dr. Pandurovic szerb főispánnál is, akik megígérték, hogy másnap reggel 9 óráig a szerb zászlót bevonják. Szavukat azonban nem tartották be, mire Nendtvich polgármester január 28-án délelőtt kitűzte a magyar zászlót a városháza ormára, ezzel kifejezve azt, hogy nem ismeri el a Narodna Uprava szuverenitását a város fölött. Erre egy szerb tiszti járőr a városházára rohant, egy városi altisztet megvert, a zászlót kitűző tűzoltót letartóztatta, a magyar zászlót letépte és sárba taposta. Egy másik szerb őrjárat azért, mert a városháza előtt tartózkodó közönség a magyar nemzeti zászló kitűzését éljenzéssel fogadta, egyeseket durva modorban kérdőre vont, egy munkást pedig azért, mert a felelősségre vonást kikérte magának, letartóztatta és megverte.

13 Nendtvich polgármester a fegyverszüneti egyezmény megsértése miatt magánál Franchet d'Espereynél is panaszt emelt. Ebben fölpanaszolja, hogy a megszállók a dohánygyárat leszerelték, aminek következtében hatszáz család kenyerét vesztette, általában a magántulajdonnak a megszállók általi jogtalan elkobzása miatt emelt szót.

14 A szerb katonák egy része fegyelmezetlenül viselkedett. Napirenden volt, hogy békés járókelőket az utcán inzultáltak és esetenként ki is fosztottak, sőt magánlakásokba is betörtek. A szerb állomásparancsnok egy panasztevő polgári küldöttségnek azt válaszolta, hogy a tettesek nem voltak szerb katonák, hanem szerb egyenruhát jogtalanul viselő polgári személyekés a jövőben megbünteti azokat, akik a szerb állomásparancsnokságot alaptalan feljelentésekkel merik zaklatni.

15