Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

nem sokkal inkább elegendő történelmi ismeretekkel rendelkező geográfusok, ill. interdiszciplináris kollaborációt folytató team-ek feladata. Akármiért is maradt a közlekedés a hazai modern gazdaságtörténet mostohagyermeke, úgy gondoljuk, hogy eljött az ideje a tematikai aránytalanság felszámolásának. Nemcsak egyszerűen önmagában a ,,hézagpótlás" szándékáról van szó, hanem sokkal inkább az a több történészben beérett felismerés késztet bennünket a regionális közlekedéstörténet kutatására, hogy a dualizmuskori fejlődésünkben kitüntetett szerepe volt az infrastruktúra intézményes, jobbára állami erőből (vagy támogatással) történt fejlesztésének, hogy a dualizmusból a mai korra hagyományozott gazdasági értékek, objektumok között az első helyre kell hogy soroljuk az infrastrukturális intézményeket, jelesül pl. a vasutakat. BEREND l.-SZUHAY M.

2 is kiemelte, hogy a magyar vasúthálózat sűrűségét tekintve a századforduló után alig maradt el a nyugat-európaitól, csaknem azonos értékű volt az osztrák és a cseh hálózattal és jóval felülmúlta az Európa DK-i és K-i részén fekvő államokét. Még kevésbé feledkezhetünk meg arról, hogy az infrastruktúra, így a vasút fejlettsége is Magyarországon magasabb volt, mint amilyen az ország általános gazdasági-társadalmi viszonyaiból következett volna. A vasút átlag feletti fejlettsége viszont fontos akcellerátornak bizonyult a termelőtevékenység fejlődésében, részben az építéséhez és berendezéséhez szükséges anyagok, ipari termékek, gépek iránti hatalmas kereslettel, másrészt meg az általa teremtett, soha nem ismert méretű, olcsó és megbízható szállítási lehetőséggel inspirált a többtermelésre, a piacra történő árutermelésre. A közlekedés ,,helyre tevésének" nem lekicsinylendő előnye, hogy figyelembe vételével teljesebbé, érthetőbbé válik akár egy időszak teljes gazdasági szerkezetének rajza, akár a gazdasági - bizonyos mértékig társadalmi - folyamatok területi rendjének értelmezése. Sokszor hangoztatott közhely, hogy egy ország életében a közlekedés olyan értékű, mint a vérkeringés az emberi szervezetben. Ha pedig ez nem túlzás (márpedig nem az), úgy a gazdasági fejlődés (növekedés és átalakulás) egyik leglényegesebb, de feltétlenül legdinamikusabb jellegű hatótényezőjének kell tekintenünk ezt az ágazatot, amelynek történelmi ismerete nélkülözhetetlen a vele funkcionális kapcsolatban levő többi ágazat, végső soron pedig az egész népgazdaság jelenségkomplexumának megértése, értékelése számára. Jelen munkánkban Baranya megye közlekedési hálózatának fejlődését egy olyan korban mutatjuk be, amelynek építő munkálatai közvetlenül megalapozták a ma használt hálózatot, amelynek eseményei tehát a legdirektebb módon hatnak jelen életünkre, de tárgyiasult eredményei még jó ideig a jövőt is szolgálják. Vizsgálatunk alapvetően az út- és vasúthálózat fejlődésére irányul, bemutatjuk a közlekedés e két ágazata közötti kapcsolatot, igyekszünk feltárni a hálózatfejlesztés, ill. a pályák irányának meghatározásában kifejezésre jutó természeti és gazdaságitársadalmi hatótényezőket, szerepüket a területek közlekedési feltárásában és komparatív módszerrel, más megyék adataival való összehasonlítással minősítjük Baranya hálózatát fejlettség és korszerűség tekintetében. A rendelkezésünkre álló források és adatok igen eltérő jellege, részletessége és minőségére tekintettel — szándékunk ellenére — nem áll módunkban még megközelítően sem egyenletes mélységű és következetes tematikai szerkezetű munkát publikálni. Elég talán csak arra utalni, hogy az úthálózat fejlődésének, kiépítettségének területi különbségeit elsősorban - nem egyszer ellentmondásos információkat adó - megyei és országos térképekről állapítottuk meg, de az útépítések mozgató rugóiról konkrét (írásos forrásokból származó) ismereteink csak szerény mértékben vannak. A vasúti fővonalak építéséről levéltári anyag nem, de publikált