Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

A kedvezmény széles körű volt, a tanulók, tanoncok, a városi tisztviselők, nyugdíjasok, a városi alkalmazottak és munkások, a honvédség tagjai, a hadirokkantak, -özvegyek, -árvák részére szólt, A legkisebb összeget (0,8 P.) a közlekedési vállalat alkalmazottai, családtagoké 1,4 P. volt. Különválasztották a villamosvasút és a társasgépkocsi üzem bérleteit néhány esetben. Az államrendőrség pécsi alkalmazottainak havi bérlete például villamosra 2,5 pengőt tett ki, míg együtt 7,5-öt, ill. 6,3-at fizettek aszerint, hogy tisztviselők, detektívek, ill. altisztek, őrök voltak-e. A tanoncok, tanulók havi bérlete — napi egy oda-vissza úttal - 3,4, ill. - napi két fordulóra - 5 pengőbe került. A városi tisztviselők havi bérlete 3,8; az altiszteké, közüzemi munkásoké 2,5 pengőt tett ki a villamosra szóló érvénnyel, míg a kombinált bérleté 7,5, ill. 6,3 P. volt. Még a sajtó munkatársai is élvezték a kedvezményeket: évi kombinált bérletük mindössze 2,5 pengő lett! A város már a 30-as évek közepén nagy erőfeszítéseket tett az áruforgalom megjavítására is. A Városok Lapja 1934. május 1-i számában hírül adta, hogy gyorsteherautó-járatokat indítottak Pécs-Kaposvár—Nagykanizsa közt, a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete által, április 11-től. A cél a jobb közlekedés, árufuvarozás mellett a postaforgalom javítása is volt. A személyi bérkocsi-fuvarozást a városban az 1922. évi XII. tc. alapján végezték, ekkor már „gépi erővel". A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarához 1932. augusztus 10-én a Magyar Élet és Járadék Biztosító Intézet, mint szövetkezet kérelemmel fordult városi bérkocsi ipar gyakorlására. Mind a kamara, mind a város vezetése elutasította a kérelmet arra való hivatkozással, hogy a városban 30 személy gépi erejű bérkocsiipart űz, 21 fő pedig telephelyről való gépi erejű személyfuvarozással foglalkozik, s így a város el van látva. A pécsi közüzemeket együttesen 1941-ben vonták össze. Megokolásként azt hozták föl, hogy a vízvezeték és csatornaüzemnél ismételt szabálytalanságok fordultak elő, az összevonáskora tisztviselői létszámcsökkentést jobban meg lehet szervezni, a városi háztartásnál a közüzemekre fordított kiadásokat csökkenteni, a racionalizálás után a lakosság ellátását javítani lehetett. A város tehát Esztergár polgármestersége alatt (1940-1945) sokat javított gazdálkodásán, új formákat próbáltak ki és új tartalommal töltötték meg az eddigi kereteket. A világháborús évek drágulási folyamata Pécset sem kerülte el, a város nagy erőfeszítéseket tett a közellátás javítására. Az 1944-es városi költségvetés már ezt a visszafogott állapotot tükrözte. A szükséglet összegét 11 358 871, a fedezetét viszont 10 462 506 pengőben határozták meg, tehát 896 365 pengős hiány mutatkozott, amire a fedezetet az 50%-os pót- és az 5%-os kereseti adóval akarták megteremteni. A házbérfillért a nyers házbérjövedelem 3, a mezőőri járulékot a földadó 44%-ában határozták meg. A költségvetés meghatározta a villamos áram, illetve a gáz és a víz egységárát. Az előbbit 85 fillér (kwh, az utóbbiakat pedig 34 fillér/m

3 egységárért szolgáltatták ki. A víz átalánydíja a nyers házbérjövedelem 3—18%-a közt volt szabályozva, a csatorna járulékot pedig 3%-ban. A házi szemétkihordási díjat a helyiségenkénti díjtételek 20%-kal felemelt összegében rögzítették az előző évhez viszonyítva. A költségvetés meghatározta a közüzemek: a villamos-, a gáz-, a vízmű, a gépkocsi-, a csatorna-, a szemétfuvarozási, a fürdőüzem, a villamosvasút, az idegenforgalmi iroda és a külön rendeltetésű alapok: a Matessa Árvaház-, a Levente-, a Közellátási- és az Állattenyésztési alapok költségvetését is. Dr. Esztergár Lajos polgármester szóbeli kiegészítést is fűzött költségvetési beszámolójához, melyben a lakásépítés nagy fontosságára mutatott rá elsőként, és a