Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

nyomasztó lakásínség megoldására mutatott rá. A nagyszabású építkezést viszont az anyaghiány gátolta. Célként határozta meg, hogy minden rászoruló munkás családi házhoz jusson. Azoknak pedig, akiknek keresete nem emelkedik, az árak változása szerint élelmiszereket, ruházati cikkeket kell juttatni a törvényben megállapított árakon. A széles néprétegek foglalkoztatásának biztosítására terv készítését jelentette be, s mindezeket a társadalmi osztályok közti béke, az osztálykülönbségek eltüntetésének jegyében menne végbe. A nagy jövedelműeknek pedig a pénzük tartalékolását javasolta a béke eljövetele utáni időkre. Egy közművelődési és sportház építésének tervét is ismertette, amelyet a Gyárvárosban építenének föl a jövőben. A törvényhatósági bizottsági tagok közül Siptár Lajos elmondotta a vitában, hogy a személyzeti kiadása a városnak 32,41%-ban nem haladja meg az 19321934 közti évek arányát, a 487 rendszeresített állásból 35 volt a háború utolsó évében betöltetlen, a kisegítő munkaerők létszáma 117 főt tett ki. Közölte, hogy a városi közüzemek 1 480 000 pengőt szolgáltattak 1943-ban, ugyanakkor a kaszárnyákra 51 000 pengőt fizettek rá, miközben a kormányzatnak 48 000 pengő adót fizettek. Nem csoda tehát, ha az adó eltörlését kérték, annál is inkább, mivel a szegénysorsúak gyógyszerellátási költségeit, 28 000 pengőt is a város volt kénytelen biztosítani az eddigi központi források megszűntével. Fischer Béla hozzászólása szerint a városi kegydíjasok száma 34 fő volt, akik egy évre összesen 17 519 pengő támogatást kaptak, a legnagyobb 900, a legkisebb 180 pengőt tett ki. A hozzászólások sok tervet, elképzelést tartalmaztak, amelyek a város fejlődésének minden ágát fölölelték. St/fz János törvényhatósági bizottsági tag például a vízkérdés fontosságát hangsúlyozta. Kutatások, fúrások végzését javasolta a város körül, terv készüljön 4-5 évre előre az elegendő vízmennyiség s a jövőbeni nagy ipari szükséglet biztosítására. Javaslatai között szerepelt az is, hogy a várost hajózható csatorna építésével kapcsolják be a víziút-hálózatba, s a Duna-Dráva csatorna Pécsett való átvezetése ügyében küldjenek föliratot a Kereskedelemügyi Minisztériumba. Hasonló fölirat elküldését javasolta a fővárossal történő jobb vasúti közlekedés ügyében, emellett egy 60 km-es új vonal létesítését is fölvetette Pécsvárad, Szekszárd, Pakson át Budapest felé, az említett helységek bekapcsolásával. Kifejezte igényét arra is, hogy a Dél-Dunántúl mezőgazdasági központja is legyen a baranyai megyeszékhely, s Pécsnek kell a jövőben kialakítania a terményárakat is. Erre a célra gabonatőzsde létesítését képzelte el. Kifejezte azon óhaját, hogy relé helyett hozzanak létre önálló műsort is biztosítson a környéknek. Somssich Sándor javaslatai közt szerepelt az is, hogy ezentúl több tüzelőanyagot tartalékoljanak a hadbavonultak családtagjainak, a szegényeknek, s a Rádfa pusztai városi mintagazdaság terményeiből őket is lássák el. Feliratot követelt a kormányhoz, hogy egyrészt a nagy jövedelműeket sújtsák nagy adókkal, és az öszszegét fordítsák a háborús károk helyreállítására, másrészt pedig családi pótlék adását javasolják az ipari munkásoknak, és a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató üzemek munkaadóinak. Szociális téren javasolta még, hogy kutassák föl a tehetséges gyerekeket, adjanak nékik tandíjmentességet, könyvsegélyt, a rászorulóknak, a hadbavonulóknak pedig ruha- és cipősegélyt biztosítsanak. A háborús idők alatt is nagyobb összeg fordítását tartotta szükségesnek a napközi otthonok, a gyermekétkeztetés céljaira, a játszóterek fölszerelésének bővítésére, a Mecsekben lévő ún. Mélyvölgyben pedig erdei iskola létesítését is javasolta fürdővel, amely nyáron üdülő lenne. Csatla-