Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

apadt a válságos évek elmúltával és még a 30-as évek végével sem szűnt meg teljesen. Példa erre 1936 vége, 1937 eleje, amikor a következő adatokat tették közzé: Háztartási alkalmazottaknál: a) Munkahelyek: 1936. évben 1365 főre 1937. I-III. 365 főre b) Munkakeresők: 1936. évben 232 főre 1937. I-M. 580 főre Közvetítések: 1936. évben 686 alkalommal 1937. •—111. 160 alkalommal 2. Hatósági munkaközvetítőnél: a) Munkahelyek: 1936. évben 662 férfi, 1356 nő, 8 tanonc 1937. I—

III. 128 férfi, 365 nő, — b) Munkakeresők: 1936. évben 2320 férfi, 2032 nő, 4 tanonc 1937. MII. 685 férfi, 580 nő, — c) Közvetítések: 1936. évben 495 férfi, 686 nő, 4 tanonc 1937. l-lll. 89 férfi, 160 nő, — 3. Nyilvántartott munkahelyek: 1936-ban 12 851 főre 1937. I-III. 12 418 főre Munkanélküliek 1936. évben 6 445 fő 1937. I-III. 5 328 fő 4. Közsegélyesek: 1936. évben 416 fő 1937. évben 438 fő 5. Koldussegélyesek: 1936. évben 327 fő 1937. I—III. 276 fő 6. ínségesek: 1936 évben 1527 családfő, 3487 családtag 1937. I-III. 1345 családfő, 3118 családtag. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bár kivételezett réteg volt a tisztviselői, alkalmazotti réteg a városban, s ennek megfelelően mind a kormányzat, mind a helyi vezetés megkülönböztetett figyelemmel fordult feléje, de a válság következményei alól ez a réteg sem tudta kivonni magát, sőt eléggé megérezte hatását, mivel többszörös bér- és kedvezménycsökkentés sújtotta 1931 után, s csak a hadigazdálkodás megerősödésével, a világháború évében, 1939-ben tudta ismét elérni mind a bér-, mind a kereseti viszonyaiban a válság előtti szintet. A világháború éveiben sem szűnt meg a kedvezőtlen állapot, mivel most a megélhetés drágulásával kellett szembe néznie. Nem csoda tehát, ha a város vezetése minden alkalmai megragadott, hogy ezen réteg megélhetési viszonyait könnyebbé tegye. A kedvezmények kiterjedtek a nyugdíjasokra, özvegyekre, árvákra, valamint az első világháborúban harcolt veteránokra is. Ezzel együtt sem tudta azonban elérni ez a réteg azt a szintet, amelyet akár a 19. század végén, akár a század első két évtizedében a lakosság többi rétegéhez viszonyítva élvezett. IV. A város közüzemeinek helyzete és dolgozóinak jövedelmi viszonyai A város törvényhatósági jogállásából következett, hogy hatáskörébe tartoztak a közüzemek. 1941-re Pécs város tulajdonában volt a villamosmű, a gázmű, a közlekedési vállalat, a vízvezetéki, a csatorna-, a köztisztasági, a fürdőüzem, létrehozta a mezőgazdasági termelést folytató házigazdaságot, kertészetet, felügyeletet