Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

gyakorolt a köztemető, a fuvartelep, a vágóhíd fölött, a tejüzem pedig fontos szociálpolitikai és ellátási célokat látott el. Az itt dolgozó tisztviselők, alkalmazottak, munkások is beletartoztak a város által foglalkoztatottak körébe, mozgalmuk eredményeként egyenlő elbánásban részesültek a városi tisztviselőkkel, alkalmazottakkal mind a fizetésrendezés, mind a kedvezmények és a nyugellátás terén. (Természetesen ez nem terjedt ki az illetmények nagyságára.) A gazdasági helyzet romlásával megnőtt az üzemek jelentősége, a legnagyobb kívánalom a gazdaságosság, a haszonra való törekvés volt. A törvényjavaslatban, amelyet az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről alkottak hazánkban, a közüzemek létesítéséről, feladatairól is fontos megállapításokat tettek. A közüzem létesítésének alapja egyfelől olyan közszükségleti cikkek gyártása volt, amelyeket - a jövedelmezőség csekély volta miatt - magánosok nem vállalhattak, másfelől pedig valamilyen fontos okból igényli a hatóság közreműködését. Ezen fölül létesíthető volt még abból a célból, hogy mérsékelje egyes közszükségleti cikkek emelkedő árait, vagy azért, hogy a város saját nyersanyagait földolgozza, illetőleg forgalomba hozza. A közüzemek létesítését, üzemben tartását, gazdálkodását, bérezését a törvényhatóságok határozták meg, de csakis belügyminiszteri jóváhagyással. Költségvetését külön kellett kezelni, üzemi szabályzatot kellett alkotni, az induló tőkét is a város bocsájtotta rendelkezésre, amelyet azután vissza kellett fizetni. A rendelkezésre bocsájtott helyiségekért, anyagért, üzemben tartási költségekért szintén téríteni volt köteles az üzem a városnak. Az üzemek részvénytársaságokká is alakulhatnak, de csakis miniszteri jóváhagyás mellett és gazdaságtalan működés esetén volt köteles megszüntetni a város.

55 A városi közüzemekről 1929-ben készült összesítés. A törvényhatósági jogú városok közül Bajának víz-, Kecskemétnek víz- és gáz-, Székesfehérvárnak gáz-, a déldunántúli városok közül Kaposvárnak gáz-, Mohácsnak víz- és gáz-, Szekszárdnak gázműve nem volt, míg Hódmezővásárhely egyáltalán nem működtetett saját kezelésben üzemet, Szegeden pedig a gáz- és az elektromos mű vállalati kezelésben volt. A három közüzem fontosabb adatai Pécsett 1929-ben:

56 Közüzemek Termelt mennyiség Évi kiadás Bruttó bevétel 1. Vízmű 1 736 000 m

3 451 826 P. 477 104 P. 2. Gázmű 969 719 m

3 354 576 P. 385 009 P. 3. Elektromos mű 6 540 515 KWh 1 696 943 P. 1 898 940 P. A KSH „Statisztikai Havi Közlemények" c. kiadványsorozatának 1933. évi márciusi számában közzétette a városi üzemek adatait 10 csoportra bontva. Ekkor az országban 270 közüzem volt, melyek közül 155 már az első világháború előtt is üzemelt. Az összes alkalmazottak száma 25 231 fő volt, 868 723 361 pengő vagyonnal rendelkeztek. A legtöbb dolgozót a közlekedési és a gáz- és villamos üzemek foglalkoztatták, míg a legkevesebbet a kereskedelmiek. Az üzemek közül 25 részvénytársaságként, 86 bejegyzett cégként, 159 önálló nyilvánjogi személyiségnélküliként működött. Ebben az évben alakult meg a Magyar Városok Országos Kongresszusa keretén belül az üzemi tisztviselőket tömörítő szakosztály.

57 A gazdasági élet racionalizálására alakult ún. 33-as bizottság rendelettervezete még nagyobb megkötést tartalmazott. Eszerint a közpénzekkel részesedett részvénytársaságok és szövetkezetek állami ellenőrzését támogatták, ahol a felügyeletet a pénzügyminisztérium gyakorolja. Royal Tyler, a Népszövetség magyarországi megbízottja 1933. április 24-i első negyedévi jelentésében az önkormányzatok költség-