Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

szükségesebb egyesületek (önkéntes Tűzoltó Egylet - Temetkezési Egylet) sem alakultak meg. Általános jelenségnek mondható a közeli nagyobb helységek egyesületeibe való beolvadás. A legnagyobb számban a járási székhelyeken alakultak egyesületek. A többi járási székhelyhez viszonyítva Mohács és Siklós közigazgatási központok állnak az élen. Mindkét helység, de a többi székhely esetében is (megyei szinten) fejlett politikai-gazdasági-társadalmi tényezők határozzák meg az egyesülések viszonylagos magas számát. Ennek megfelelően Mohácson 11 gazdasági-kereskedelmi, 7 szociális és 6 társadalmi, míg Siklóson 15 szociális, 6 társadalmi és csak 2 gazdasági társulás létezett. Ebből is kitűnik Mohács a többi helységhez viszonyított fejlett kereskedelmi-ipari élete. Az előbb említett gazdaságipolitikai tényezők az egyletek létrejöttekor a járási székhelyek és más nagyobb települések esetében nemcsak helyhez kötötten éreztetik hatásukat. Nem ritka azonban az sem, hogy egyes társulatok működési területe nagyobb régiókra is kiterjed. Ennek főleg az a magyarázata, hogyaz apró falvak szükségszerűen is igazodnak a jelentősebb gazdasági-társadalmi és közigazgatási befolyással bíró közeli központokhoz. Ilyen volt pl. a Felsőmindszent és Vidéke Társaskör, a Laskó és Vidéke Hitelszövetkezet és a Baranyaszentlőrinc és Vidéke Ipartestület.

10 Léteztek olyan egyesületek is, melyek szükségszerűen egy-egy járás közigazgatási területén működtek. Pl. a vármegye 7 járása közül négyben (pécsi, hegyháti, siklósi és mohácsi) járási, községi és körjegyzők egylete létezett. Bár az adattárban nem található meg (mivel pécsi központtal működtek), de az adott korszakban az egész megyét átfogó egyletek is működtek.

16 Ilyen volt pl. a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület, a Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület, a Fekete, Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat, a Baranya megyei Tisztviselők Nyugdíj Intézete és a Baranya megyei Hadastyán Egyesület. A megyében annak ellenére, hogy viszonylag kis számban találhatók egyesületek, az egyleti típusok szinte minden változatával találkozunk. Típusfajtájuk szerinti besorolásuk azonban (mint már említettük) nehéz feladat sokirányú szerepkörük miatt. Azt is megállapíthatjuk azonban, hogy szétágazó szerepkör azoknak a rendelkezéseknek is tulajdonítható, melyek korlátozták a politikai, munkás és nemzetiségi egyesüléseket.

17 Az adott társadalmi problémák (függetlenül az egyesületek elnevezésétől, alapcéljaitól), foglalkoztatták az egyleti tagokat, kiknek számára az egyleti közösség adott esetben fórum is lehetett e problémák megvitatására. Ez abból is következik, hogy XIX. szd. végétől (az egymást követő belügyminiszteri rendeletek értelmében) fokozott figyelmet fordítanak mindennemű egyesületre. Állandó ellenőrzés alatt állott a közgyűlés, megvizsgálták a közgyűlési jegyzőkönyveket, gyűléseiket sok esetben hatósági engedélyhez kötötték és más egyéb módon is igyekeztek a felügyeleti szervek információhoz jutni. Az ún. munkásegyesületek a megyében szociális céllal alakultak, de így is fokozott ellenőrzés alatt álltak. Az 1872-es és 1884. évi ipartörvények munkások egyesülésére nem adott módot. így először mint önképző, közművelődési, majd szakonkénti betegsegélyező-nyugdíj vagy rokkantsegélyező egylet néven kezdték meg működésüket. A századfordulón tapasztalható ipari fellendülés s az ezt követő szociális mozgalmak szükségszerűen hozták létre a jogvédelem, a munkaközvetítő, segélyező és egyéb érdekeket képviselő szakegyesületeket. Az érintett korszakban a vármegyében 24 ilyen egyesület működött hosszabb-rövidebb ideig. Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegylete néven 12, Magyarországi Munkások Országos Szövetségének helyi fiókjai elnevezéssel 6, Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Szövetségének helyi csoportja cím alatt pedig 2 egylet létezett. A további 4 egylet: a Szentlőrinci MÁV Alkalmazottak Otthona, a Mohá-